Vízrajzi Évkönyv 38., 1933 (Budapest, 1934)

A VÍZRAJZI INTÉZET MŰKÖDÉSÉ AZ 1933 EVBEN.

1./ MEDERNYI LVÁNTARTASl CSOPORT.

Folytatta az 1929-1931. évi tiszai mederfelvételek irodai feldolgozását. Az 1:2880-as helyszinrajzok eredeti lapjaira berajzolta a változásokat. Befejezte és nyomdai utón sokszorosittatta az 1932.évig bekövetkezett változások feltüntetésével a «Tisza hajdan és most« ciarii kiadmány l:25,000-es helyszinrajzait. Elkészítette az uj felvételi adatok alapján a Tisza uj 1:500,000-es'hosszszelvényét és munkába vette az 1:100,000- es hcsszszelvény elkészítését. Ezek a rajzok nemcsak a mederben beállott összes változásokat mutatják, hanem feltüntetik az ármentesitő társulatok müveiben időközben beállott összes változásokat: az uj védőtöltések szelvényezéseit, szivattyútelepeket, zsilipeket, vízmércéket, áthelyezett magasságjegyeket stb. Az uj felvételek alapján újra megállapította a Tisza sodorvonalát. Ennek megváltozása maga után vonta, hogy a vízmércék távolsága a torkolatiéi megváltozott, amit a vízmércék leírásánál figyelembe is vettünk.

Beszintezte a Duna Szob és Mohács közötti szakaszán a nemzetközi kilométeroszlopokat, Paks és Mohács között pedig ezeken kivül az 1. és II. rendű vizrajzi magasságjegyeket is. Méréseivel — mint a múlt évben — most is bekötött az országos szintezési hálózatba úgy, hogy most már a Duna mentén elhelyezett összes magassági pontok be vannak abba kapcsolva.

Helyszinrajzi felvételt készített a Duna Paks és Mohács közötti szakaszáról. Ugyanitt felvette a medernyilvántartási keresztszelvényeket, számszerint 48—at.

Ellenőrizte a Szcb-Mohács közötti Dunaszakaszon a vízmércék О-pontjainak magasságát.

2./ EIBROLOSIAI CSOPORT.

Vizsgálatot végeztetett a Velencei-tó vizének és fenékiszapjának vegyi összetételére nézve mezőgazdasági és balneologiai szempontból az Országos Vegytani Intézettel. Az eredményeket a Vizügyi Közlemények 1933. évi II. füzetében közöltük.

Felállította a tavon az agárdi és dinnyési vizmérceállomásokat, továbbá Agárdon egy csapadék-,párolgás-, léghőfok- és vizhőfokmérő állomást. Ezeket időnként ellenőrizte és felülvizsgálta.

Összeállította: 1./ a Balatonra vonatkozó másfél évtized alatt észlelt hidrológiai és meteorologiai adatokat; 2./ a Balatont tápláló vízfolyásokon és a Sió vízrendszerében végzett vizmennyiségmérési adatokat;

3./ a Balaton, továbbá az azt tápláló és a Sió vízrendszeréhez tartozó vízfolyások havi középvizállásait./L. a Vizjárási rész 1-ső pontja alatt!/ A Sión és annak mellékvizein 14 esetben vizmennyiségmérést végzett.

A Luna-Tisza-csatorna tanulmányozásával kapcsolatban végezte a talajkutató fúrások anyagának szemösz- szetételi vizsgálatát.

Tanulmányt készített a Duna Jégviszonyairól, a borsodi nyilt ártér részleges ármentesitése után a várható árvizszinemelkedésről, a Duna általános vízjárásáról szólót pedig munkába vette. Megkezdette az e- 5 -