Vízrajzi Évkönyv 37., 1932 (Budapest, 1933)
KV = nagyvizállás; értelmezése mint a KV kisvizállásé. KNV = közepes nagyviz; értelmezése mint а КKV közepeskisvizállásé. Pl. KKV 1922/31 = a jelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke. LKV = a legnagyobb vizállás, értelmezése, mint a LKV legkisebbvizállásé. ÁTV = átlagos vizállás; az a mérceleolvasás, melyet valamely évben, vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad, meg a vizállás,mint ahányszor alatta marad./182*5 nanos=50 tartósságu vizállás./ A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, melyek jeges vízállásra vonatkoznak,vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott vonal jelöli. - Régebbi kiadványainkban ennek kettős, illetve egy csillag volt a jelzése. Ezáltal feltűnően kivárjuk jelezni azt, hogy ezen adatok használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. Ugyancsak ezért és ugyanígy különböztetjük meg úgy a KV és LKV mint a KV és LNV-nél a jeges és jégmentes vízre vonatkozó leolvasásokat. Pl. I LKV = az állójég, esetleg jégtorlasz által okozott legmagasabb árvizszin. Az évkönyvben közölt szélsőséges vízállásoknál az esetleges korrekció már végre van hajtva. A közölt napi vizállásadatok a reggel 7 órai, télen a 8 órai leolvasásokat jelentik. A délutáni leolvasásokat 1924 január 1-tőlanyagi okok miatt kénytelenek voltunk beszüntetni. írviz idején azonban most is sűrűbben végzik a leolvasásokat. A napi vizállásadatok táblázata alján külön csoportosítottuk az év minden egyes hónapjáról a legkisebb, legnagyobb és középvizállást. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzásával /8/. a legnagyobb vízállást a szám 3 oldalról való körülkerítésével /!4501 / jelöltük. A kiválasztott 20 mércén a folyó vízjárásának jellemzésére összefoglaltuk a legutóbbi tiz év havi szélsőségeit és a 10 évről számított havi középvizállásokat is. /havi KV, KÖV, NV 1922/31/* A mederváltozások miatt hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni, de a fenti értékek felrakása igy is megadja a mérceszelvény vízjárásának jellegét. A szélsőséges vízállásoknál különválasztottuk a jeges és jégmentes vizeket s különösen az árvizeknél /LNV/ ügyeltünk arra, hogy ne csak történelmi jelentőségű, ma mér reális értékkel nem biró adatokat adjunk, hanem a vizjelzésnél a vizjátók felső határául elfogadott, ma is várható legnagyobb árvizmagasságot is közöljük. A régebbi vizállásadatok felülbírálásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a különböző évek vízállásai ugyanazon magasságra vonatkoznak-e, a mérce nullpontjának magassága áthelyezés utján nem változott-e ? E tekintetben utalunk a Vízállások 1928/29 évi XXXIV. kötetében megjelent korrekciós táblázatra, mely ma is változatlanul érvényben van és ezért nem is közöljük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezekenki- vül a tiszaugi mércén 1928 október 1—tői a korrekció —23 cm, a kurdi mércén 1932 január hó 1-től -77 cm, a pálfalvi mércén 1929 december 1-étól -155 cm, az uzborjádi vízmércén 1930 november hó 18-ától -31 cm a korrekció. /А három utolsó vízmérce О-pontjät az újonnan kikotrott medrek fenekére helyezték le, mert igy jobban fejezi ki a leolvasott vizállás a természetes állapotot./ Vizhasznositási terveknél szükségünk lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő, illetve hányszor volt azt meghaladó vagy annak alatta maradó mérceállás. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok illetve görbék válaszolnak. A 20 kiválasztott jellemző mércére vonatkozóan úgy a vizállásgyakorisági, mint a tartóssági adatokat az 1932 éven kívül az 1922/31 évek átlagéra is meghatároztuk s ez utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. A tízéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közölhetjük, a folyó év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk, mert ezen adatokból évek múlva bárki egyszerűen megállapíthatja, hogy pl. az öntözési időszakban vagy az őszi hajózási nehézségek idején, szóval az évnek bizonyos részében hosszabb idő 11 -
