Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)

datainkat könnyen félremagyarázhatnák. Ilyen a helyzet pl.Csongrádon, közvetlen a Körösök torkolata felett, ahol a hetorkolló mellékfolyó visszaduszasztása magas vízállást okozhat a Tiszában anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más tömeggörbéje tartozik. Hasonló jelenség észlelhető Komáromnál is, de ott a Vág vízállása kevésbbé érezteti hatását.

A Vizrajzi Évkönyvek kiadásának beszüntetésével az 1903 évben a vizmennyiségmérési adatok közlése is véget ért. Most azonban nemcsak a részletesen ismertetett állomások emésztési görbéinek egyes pontjait hozzuk, hanem külön részben ismét közreadjuk a Vizrajzi Intézet folyó évi összes vizmennyiségméréseit.

Kidrometriai anyagunk feldolgozásánál irányadó szempont egyrészt az, hogy a mérési eredményre befolyást gyakorló összes tényezők közlésével a mérés körülményeiről általános tájékoztatást adjunk, - másrészt, hogy adatainkkal lehetővé tegyük olyan szelvények emésztésének közelitő meghatározását, amelyekben csak felszini sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszinesést,vagy csupán a vizgyüjtőterület nagyságét ismerjük. Ilyen, gyakorlati vagy tudományos célokra szolgálnak a következő adataink:

Я

i

В

tk

tra

= a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség.

= b = a szelvény-középsebességnek és a legnagyobb felszini sebességnek viszonya, felszini sebességből való hozam-meghatározás céljaira.

= a vizgyüjtőterület kirf-éről lefolyó hozam liter/sec-ban /rfajlagos vizszállités:/, a vízgyűjtőterület alapján történő hozam-meghatározásokra.

= a vizszineeée cn/km. Miután a síkvidéki és erősen kanyargó vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezéá pontatlanság is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos belejtezéséből számított eredményeket közlünk.

= viztükör-ssélesség

A keresztszelvény a- lakjának jellemzése.-g- = középmélység legnagyobb mélység, a pontonkénti fenékig eszközölt mérésekből kiszámított víztömeg, a felszini sebességekből számított vízhozam.

a - a teljes függélymérésekből meghatározott és felszini sebességekből számított vízhozam viszonyszáma, mely főképpen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas.

Mindezen adatokat a Vizrajzi Osztály már régebben is számította és ezekre támaszkodva számos lefo- lyási képletet és táblázatot szerkesztett. Nem hiányoztak e téren a kísérletek sem, melyeknek eredményei a vízügyi kiadmányokban láttak napvilágot. De mig azelőtt ezek a becses adatok csupán a Vizrajzi Intézet tagjai részére voltak hozzáférhetők és különleges feldolgozásuk csak esetről-esetre történt, most ezt a részletes elemzést egyrészt rendszeressé tettük, másrészt közreadásukkal a tudományos kutatásnak állunk szolgálatára.

A vizjárási részt 26 vizmérceállomás vizéllásgörbé’je zárja be.

Megjegyezzük, hogy a pozsonyi és komáromi vízmércékre vonatkozó közlések részben a csehszlovák észlelési és mérési adatok alapján vannak összeállítva.

Hidrometeorologiai rész.

A háború előtti időkben a Vízállások könyve volt az a kiadvány, amely az ország összes ombrometer állomásainak napi észlelési eredményeit vizvidékek szerint csoportosítva, úgy számszerűen, mint rajzban a nyilvánosság elé tárta. A Meteoroiogiai Intézet évkönyve ezáltal mentesítve volt a teljes anyag közlésétől- 12 -