Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)

és igy inkább csak a.fontosabb és jellegzetesebb állomások adatait hozta klimavidékek szerinti összeállításban. 1913-ban a Vízrajzi Osztály, hogy anyagát csökkentse, a napi adatok számszerű közlésével felhagyott és csak a grafikonokat tartotta meg; ezek mellett számokban csupán a havi és évi összegeket, valamint a 24 érái maximumokat közölte. Ez volt a helyzet 1916-ig. A háborús idők, majd az összeomlás és forradalmak okozta bajok miatt az 1917-23 évi adatok közreadása egy összevont kötetben történt, melyben a meteorologiai rész csupán a csapadékeloszlás általános jellemzésére és néhány ábrázolásra szorítkozott.

Az 1924-27 évi »Vízállások» könyve ismét hozza csapadékmérőállomásaink havi és évi összegeit,de mivel ezeket az adatokat a Meteorologiai Intézet is közreadja, az 1928-29 évi »Vízállások» kötetéből költségkímélés céljéből megint kimaradt a hidrcmeteorolcgiai rész.

Mióta a trianoni béke megfosztott hegyvidékeinktől, a megmaradt sik országrész napi csapadékadatainak közreadása jelentőségéből veszitett és a ritkán használt napi adatokat szükség esetén a Meteorologiai Intézettől amugyis meg lehet kapni. A fenti intézet évkönyve a havi és évi összegeket, a 24 órai maximumokat, sőt a zápor-intenzitási adatokat is tartalmazza. Ha mindezeket mi is közreadnánk, a mai gazdasági helyzetben alig igazolható kettős közlés hibájába esnénk és csupán a hidrografus kényelmét szolgálnánk. - Mégis úgy gondoljuk, hogy a vízrajzi adatok kiegészítésére hidrometeorologiai adatokat is kell Évkönyvünknek tartalmaznia, mégpedig a kettős közlést elkerülendő, céljainknak megfelelő és mégis áttekinthető különleges csoportosításban.

Évkönyvünk hidrometeorologiai része tehát a következőket tartalmazza:

1. / Az 1931 év időjárási viszonyainak rövid leirása.

2. / Az év csapadékai. Itt elsősorban 16 állomás havi csapadékösszegét tüntettük fel rajzban,de egyben felhasználtuk e grafikonokat a 40 éves átlagok ábrázolására is. így mindjárt szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta, a csapadék évi menete, sőt az ábrák jobboldali $-os osztású léptékéről azt is megállapíthatjuk, hogy 40 év átlagában az egyes hónapokra az évi csapadék hány $-a jut és ehhez képest milyen volt az elmúlt esztendő nedvessége. Ugyanezen ábrákon a 10 ^-nak megfelelő vizoszlopmagasságot leolvasva, tízzel való szorzás utján kapjuk a kérdéses hely átlagos évi csapadékát.

Az eddigiekhez hasonlóan közöljük az ország évi csapadékának a normálistól való eltérése térképét, de mivel hidrológiai szempontból ezek nem elég jellemzőek, megszerkesztettük az 1930-31 évi téltől kezdve e- gyes évszakok csapadéktérképét is.

3. / Az elmúlt óv hőmérsékletviszonyait 8 állomás görbéi szemléltetik. Hidrológiai szempontból erre is szükségünk lehet és összehasonlítás céljára a 60 évi átlagokat is feltüntettük.

4. / 8 állomás párolgás-adatait is felvettük évkönyvünkbe s itt párhuzamosan a 20 éves átlagokat ábrázoljuk. Nyomatékosan hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a vonalak csupán a párolgás évi menetét jellemzik,

mert a Wild-féle párolgásmérők /evaporimeter/ méréseredményei a műszer felállitási helye, szélnek kitettsége, stb. szerint igen változóak és. a felszín tényleges párolgásától erősen eltérőek.

13 -