Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)
Ármentesitő Társulatnak a háború alatt épitett, mintegy 6 km hosszú uj védtöltését is.Megemlítjük végül,hogy az eddig nagyon nélkülözött és jelenleg szerkesztés alatt levc5 "Fixpontok törzskönyve» számára a felvételekkel kapcsolatban mintegy 470 drb szelvénykő helyzeti fekvésének leirását /:helyszini vázrajz kiséretében:/ szintén elkészítettük. A felvételek feldolgozása részben a külső munkálatokkal párhuzamosan haladt előre, részben a felvételek befejezése után jelenleg is állandóan folyamatban van. Eddig elkészült a meder helyszinrajza az 1:2880 léptékű kataszteri térképeken, mely munkálat az 1931 évben felvett Tiszaroff-Szeged közötti szakaszon 162 drb kataszteri térkép megfelelő kidolgozását igényelte. - Ezzel az egész jelenlegi magyar Tiszaszakasznak 1:2880 léptékű helyszinrajza elkészült, mely hely- szinrajzban 200 fm-kint a partok Adria feletti magassága s a sodorvonal mélysége s egyben annak fekvése is fel van tüntetve. Az 1931 évben felvett tiszaroff-szegedi Tiszaszakasz 1:25.000 léptékű térképének elkészítése jelenleg van folyamatban. Ugyancsak rendelkezésre áll mér valamennyi /?mintegy470 drb:/ tiszamenti szelvénykőnek legújabban megállapított Adria feletti magassága, továbbá azoknak összrendezői. Készben már megszerkesztettük és stacionáltuk az 1:2880 léptékű térképeken a legújabb felvételek alapján a Tisza jelenlegi sodorvonalát és pedig Tiszabecstől lefelé Veresmartig /:149 km hosszban:/ valamint Tiszapüspökitől lefelé Szegedig /:196 km hosszban:/. A közbenső mintegy 258 km hosszú szakasz sodorvonalának megszerkesztése jelenleg van folyamatban. A felvett 231 hullámtéri szelvény közül ezideig a felső 136 -kővel állandósított- hullámtéri szelvényt raktuk fel. A mederszelvényeknek a rendes nyilvántartási lapokra való felrakása a Tiszabecs-Tiszaroff közötti szakaszon már az előző évben megtörtént; az 1931 évben felvett legalsó, Tiszaroff-Szeged közti szakaszon még hátra van. Ugyancsak hátra van még a Tisza hosszelvényének elkészítése, mely a sodorvonal megszerkesztésének és stacionálásának befejezése után kerül munkába. Megjegyezzük itt, hogy a hosszelvény megszerkesztése tulajdonképpen a belső feldolgozási munkálatok legfontosabb része. Bármennyire is a köz érdekében lenne, hogy ez a hosszelvény mielőbb elkészüljön,kénytelenek vagyunk itt rámutatni arra, hogy a Vizrajzi Intézet jelenlegi felette szűkre szabott személyzetével — főleg rajzoló segéderők hiányában - ez a fontos munka egyhamar alig lesz elkészíthető. 2./ HIDROLÓGIAI CSOPOKT. A hidrológiai csoport tevékenységének súlypontja ez évben is a Balatonnal kapcsolatos észlelésekre és munkálatokra esett. - Elsősorban is feldolgozta az 1530 évi felvétel adatait és azokból megszerkesztette a Balatonienék rétegvonalas térképét, melynek kicsinyített mása jelen évkönyvhöz van mellékelve. Ezt a nagyszabású felvételt, mely módszereiben sok tekintetben eltért a folyókon szokásos mederfelvételektől, röviden a következőkben ismertetjük. A munkálatoknak célja az volt, hogy a Balaton vízmedencéjének 35 év előtti felvételét ugyanazon mederszelvényekkel megismételjük és a két felvétel összehasonlításából a mederfenéknek 35 év alatti változását, főként pedig feliszapolódásának mérvét megállapíthassuk. Az 1890 évben végzett első felvételt a «Vizrajzi Évkönyvek« 1893 évi VIII. kötete részletesen ismerteti. E munkálat feladata az volt, hogy a Balaton egész vízmedencéje mintegy 155 parti keresztszelvénnyel, továbbá a meder középrésze mintegy 200 fenékponttal felvétessék, hogy az ebből kiadódó rétegvonalas térkép és a felrakott keresztszelvények segítségével a Balatonnak évenkinti valóságos viznyeresége és vizvesztesége pontosan megállapítható legyen. E térkép egyúttal a Balatonnak természetrajzi és geológiai tanulmányozására- 5 -
