Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)

is eszközül szolgált. E felvétel sorrendje a következő volt: 1./ a Balaton körüli felvételi alapvonalak /:vasut és országút vonalai:/ közelében elhelyezett 35 drb vizrajzi fixpontnak elsőrendű magasságmérése.

2./ a témeder parti részének /:ahol ugyanis a parti pontok magasságkülönbségei nagyobbak:/ mintegy 155 drb és egymástól 500-800 m távolságra eső keresztszelvénynyel való felvétele. A parti nullpontból való szögmérések teodolittal, a szelvénypontoknak a parti nullponttól való távolságai nagyobb fajtájú univerzál műszerrel mérettek, mig a keresztszelvény mederbeli végső pontja sextánssal lett bemérve. Megjegyzendő, hogy az optikai tévmérés csak tiszta, páráktól mentes levegőben volt eredményes. - 3./ A Balatonmeder középrészén mintegy 200 pontnak térképi helyzete 3 parti fixpontból /:templom torony, hegycsúcson levő gúla stb:/ a sextánsnak segítségével csolnakról lett meghatározva.

E régi mederfelvétel kereken 2900 mélységi pont segítségével történt és miután a tó területe közép- vizszinnél kereken 590 kr2, tehát 1 k/-re átlag 5 felvételi pont esett. A tó hossza Kenésétől Keszthelyig 77 km, szélessége 3-13 km közt váltakozik. A tó középmélysége a 35 év előtti felvétel idején 3*1 m volt, tehát a tóban tárolt vizmennyiség kereken 1832 millió ni* volt.

A fentiekben leirt vizrajzi felvétel adatai alapján egy 75.000-es mértékű rétegvonalas térkép készült és ennek kicsinyített másolatai lettek az akkori Vizrajzi Évkönyvhöz csatolva.

Jelen évkönyvhöz csatolt "A Balaton helyszinrajza« felirásu fenékrétegvonalas térkép az 1929 év ő- szén és 1930 év tavaszán és nyarán végzett vizrajzi felvételek adatai alapján készült. E felvételeknél fent- jelzett célunknak megfelelően általában követtük a 35 év előtti felvételi módszereket azzal a módosítással, hogy egyrészt a régi cca 2 km-es keresztszelvényeket most már átlag 3 km-re meghosszabbítottuk, hogy ezek a tervezéseknél és mederépitkezéseknél nyilvántartási keresztszelvényként szerepeljenek, másrészt pedig azzal a módosítással, hogy az ekként meghosszabbított szelvényeket a parti távmérő műszernek ily nagy távolokon való hatástalansága folytán mérsékelten hullámzó vizen motorcsónakra alkalmazott tachiméterrel, szélcsendes i- dőben a motorcsónakra szerelt sebességmérő műszerrel, a kisebb jelentőségű keresztszelvényeket pedig a stopperórával való oly távolságméréssel mértük, melynél a motoros csónak haladási sebessége és a menetidő volt a két mérési tényező. Ez utóbbi mérés is 5 $-nyi pontosságot adott, mig az előző két mérés 2-5 ^-nyi pontosságot mutatott fel. E mérési módszereinknek részletes leirására itt nem térhetünk ki, azonban hangsúlyozzuk, hogy azok pontosságát kellőképpen ellenőriztük, amennyiben a sebesség mérésére használt műszereket a parton lemért alapvonallal párhuzamosan végzett próbamérésekkel betariroztuk. Megállapítottuk, hogy az igy elért e- redmény a 35 év előtti mérések hiba-százalékánál nem kedvezőtlenebb, viszont nagy időmegtakarítással járt.

A régi 155 drb keresztszelvénynek újból való kitűzése az eredeti kitűzési adatok alapján történt.

E felvételeknél a tó vizszinének mindenkori megállapítása fontos volt, mert a felvétel idejében való vizszin összehasonlitó sikként szerepelt a szárazparti és mederfelvétel összekapcsolásánál. E mindenkori vizszinmeg- állapitások pontosan voltak teljesithetők, mert a Balaton 6 vízmércéjének ugyanazon «0«pont magassága van ás ezek naponta észlelteinek. A naponta Keszthely, Révfülöp, Tihany, Fűzfő, Siófok és Fonyód állomásokon leolvasott vízállások kiegyenlitése állandóan megtörtént és ezzel a Balatonnak mindennapi középvizszintjét ismertük. Mind a 155 keresztszelvény tervezésre alkalmas méretarányban fel van vászonra ragasztott milliméteres papiron rakva és a Vizrajzi <fntézet nyilvántartási keresztszelvényei közt őriztetik.

Ennek az uj felvételnek alapján készült el a Balatonnak 75.000-es fenékrétegvonalas két térképe és pedig az egyik az összes meder és parti pontokat Adria feletti V.O. kottában tünteti fel, a másik pedig a rétegvonalakat a fenti 6 állami vizmérce közös «0«pontjához /:V.O. 104.10 A.f:/ viszonyítva tünteti fel.A +1*5 nv-es rétegvonal felel meg az átlagos balatoni partszintnek, ami azt jelenti, hogy a 1*50 vízálláson aluli terepszinten épült házak tulajdonképen mind a Balatonnak hullámterében feküsznek és csakis a +1*50 m-es vízállás feletti terepszinten levő építmények tekinthetők szárazparton fekvő létesítményeknek.

Ennek a térképnek 150.000-re kicsinyített másolata az a térkép, mely jelen évkönyvhöz van csatolva. Ezen a térképen fel van tüntetve a tihanyi szorosnak 12*5 méteres mélységig lenyúló keresztszelvénye és a- 6 -