Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)
kedvezőtlenek, hogy nem egy tömeggörbét, hanem valóságos görhe-sereget kellett volna megadnunk, nem közöltünk sémiit, mert adatainkat köny. nyen félremagyarázhatnák. Ilyen a helyzet pl.Csongrádon, közvetlenül a Körösök torkolata felett, ahol a betorkolld mellékfolyó visszahúz— zasztása magas vízállást okozhat a Tiszában anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának més-máa tömeggörbéje tartozik. Hasonló Jelenség észlelhető Komáromnál is, de ott a Vág vizálléaa kevésbbé érezteti hatásét. A Vízrajzi Évkönyvek kiadásának beszüntetésével az 1903 évben a vizmcnnyiségmérési adatok közlése is véget ért.Most azonban nemcsak a részletesen ismertetett állomások emésztési görbéinek egyes pontjait hozzuk, hanem külön részben ismét közreadjuk a Vízrajzi Intézet folyó évi ósezes vizmennyiségméréseit. Hidrometriai anyagunk feldolgozásánál irányadó szempont egyrészt az, hogy a mérési eredményre befolyást gyakoroló összes tényezők közlésével a mérés körülményeiről általános tájékoztatást adjunk, - másrészt, hogy adatainkkal lehetővé tegyük olyan szelvények emésztésének közelitő meghatározását, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin- esést, avagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságét ismerjük. Ilyen, gyakorlati vagy tudományos célokra szolgálnak a következő adataink: г “ i = a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség. b « a szelvény-középsebességnek és a legnagyobb felszíni sebességnek viszonya, felszíni sebességből való hozam-meghatározás céljaira. a vízgyűjtőterület krf-éről lefolyó hozam liter/sec-ban /fajlagos vizszállitáa/ a vízgyűjtőterület a- lapján történő hozam-meghatározásokra. a vizszinesés сщ/km. Miután a síkvidéki és erősen kanyargó vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizazin rögzítésnek nehézsége mellett a szintezési pontatlanság is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos belejtezéséből számított eredményeket közlünk. A keresztszelvény a- lakjénak jellemzése. В * víztükör-szélesség. F t*= -5- « középmélység. W = legnagyobb mélység. Q. = a felszíni sebességekből számított vízhozam. ,S_ = a = a teljes függélymérésekből meghatározott és a felszíni sebességekből számított vízhozam viszony- Q" száma, mely főképpen árvíznél végzett felszíni mérések eredményeinek megjavításéra alkalmas. Mindezen adatokat a Vizrajzi Osztály már régebben is számította és ezekre támaszkodva számos lefolyás! képletet és táblázatot szerkesztett. Nem hiányoztak e téren a kísérletek sem, melyeknek eredményei a vízügyi kiadmányokban láttak napvilágot. De mig azelőtt ezek a becses adatok csupán a Vízrajzi Osztály tagjai részére voltak hozzáférhetők és különleges feldolgozásuk csak esetről-esetre történt,most ezt a részletes elemzést egyrészt rendszeressé tettük, másrészt közreadásukkal a tudományos kutatásnak állunk szolgálatára. A vizjérási részt 24 vizmérceállomés vizállásgörbéje zárja be. Megjegyezzük, hogy a pozsonyi és komáromi vízmércékre vonatkoző közlések részben a csehszlovák észlelési és mérési adatok alapján vannak összeállítva. Hidrometeorologiai rész. A háború előtti időkben a Vízállások könyve volt az a kiadvány, amely az ország összes ombrometer állomásainak napi észlelési e- redmónyeit vizvidékek szerint csoportosítva, úgy számszerűen, mint rajzban a nyilvánosság elé tárta. A Meteorologie! Intézet évkönyve ezáltal mentesítve volt a teljes anyag közlésétől és igy inkább csak a fontosabb és jellegzetesebb állomások adatait hozta klimavidékek szerinti összeállításban. 1913-ban a Vizrajzi Osztály, hogy anyagát csökkentse, a napi adatok számszerű közlésével felhagyott és osak a grafikonokat tartotta meg; ezek mellett számokban csupán a havi és évi összegeket, valamint a 24 órai maximumot közölte.Kz volt a helyzet 1916- lg. A háborús idők, majd az összeomlás és forradalmak okozta bajok miatt az 1917-23 évi adatok közreadása egy összevont kötetben történt, melyben a meteorologial rész csupán a csapadékeloszlás általános jellemzésére és néhány ábrázolásra szorítkozott. Az 1924—27 évi «Vízállások» könyve ismét hozza csapadékmérőéllomásaink havi és évi ösesegsit, de mivel ezeket az adatokat a Mete- orologiai intézet is közreadja, az 1928—29 évi "Vízállások* kötetből költségkímélés céljából megint kimaradt a hidrometeorologiai rész. Mióta a trianoni béke megfosztott hegyvidékeinktől, a megmaradt sik országrész napi csapadékadatainak közreadása Jelentőségéből veszített és a ritkán használt napi adatokat szükség esetén a Meteorologial intézettől amugyis meg lehet kapni. A fenti intézet évkönyve a havi és évi összegeket, a 24 órai maximumokat,sőt azápor-intenzitási adatokat is tartalmazza. Ha mindezeket mi is közreadnánk, a mai gazdasági helyzetben alig igazolható kettős közlés hibájába esnénk és csupán a hidrografus kényelmét szolgálnánk. - Mégis úgy gondoljuk, hogy a vizrajzi adatok kiegészítésére hidrometeorologiai adatokat is kell Évkönyvünknek tartalmaznia, mégpedig a kettős közlést elkerülendő,céljainknak megfelelő és mégis áttekinthető különleges csoportosításban. Évkönyvünk hidrometeorologiai része tehát a következőket tartalmazza: 1. / Az 1930 év időjárási viszonyainak rövid leirása. 2. / Az év csapadékai. Itt elsősorban 16 állomás havi csapadékösszegét tüntettük fel rajzban, de egyben felhasználtuk e grafikonokat a 40 éves átlagok ábrázolására is. így mindjárt szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta, a csapadék évi menete, sőt az ábrák Jobboldali í-os osztású léptékéről azt is megái lapíthatjuk, hogy 40 év átlagában az egyes hónapokra az évi csapadék hány <-11 jut <33 ehhez képest miiyen volt az elmúlt esztendő nedvessége. Dgyanezen ábrákon a 10 fi-пнк megfelelő vizoszlopmagaeságot leolvas- 9 -
