Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)
va, tizzel való szorzás utján kapjuk a kérdéses hely átlagos évi csapadékát. Az eddigiekhez hasonlóan közöljük az ország évi csapadékának a normálistól való eltérése térképét, de mivel hidrológiai szempontból ezek nem elég jellemzőek, megszerkesztettük az 1929/30 évi téltől kezdve az egyes évszakok csapadéktérképét is. 3. / Az elnult év hőmérsékletviszonyait 8 állomás görbéi szemléltetik. Hidrológiai szempontból erre is szükségünk lehet és összehasonlítás céljára a 40 évi átlagokat is feltüntettük. 4. / 4 állomás párolgás-adatait is felvettük évkönyvünkbe s itt párhuzamosan a 20 éves átlagokat ábrázoljuk. Nyomatékosan hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a vonalak csupán a párolgás évi menetét jellemzik, mert a Wild-féle párolgásmérők /evaporimeter/ méréseredményei a műszer felállítási helye, szélnek kitettsége, stb. szerint igen változóak és a felszín tényleges párolgásától erősen eltérőek. TJj anyagbeosztásunkkal a gyakorlati hidrotechnika céljait akarjuk szolgálni. Száraz adathalmazunk, holt anyagunk csak úgy lesz é- lővé és сзак úgy tarthatjuk meg kapcsolatát a modem vízépítési gyakorlattal, ha lépést tart vele. Ezért kérjük mindazokat, akik évkönyvünk lapjait forgatják, hogy esetleges észrevételeikkel, gyakorlatból ineritett tapasztalataikkal keressenek fel bennünket, hogy kiadványunkat fokozatosan tökéletesíthessük. 1. Vizjárási rész. TARTALMA : 1. / Folyóink vízjárása az 1930 évben. 2. / A 16 legfontosabb vizmérceállomás vízállást, tömegmérési,tartóssági ás gyakorisági adatai s keresztszelvényei. 3. / 76 vizmérceállomás észlelési adatai. 4. / Vizmennyiségmérések az 1930 évben. 5. / Vizállásgörbék. 1. /Folyóink viz.járása az 1930 évben. a./ A Duna. A Duna vízjárása az 1930 évben normálisnak mondható. Az évi középvizáliás túlnyomóan alatta maradt az 1876-1930 évek átlagénak, csak Paks környékén multa felül egy kevéssel. Az árvizek magassága csak a legalsó szakaszon, Mohácsnál érte el a 9 hidrogradot,mig a magyar Duna többi részén csak 8 hidrograd vagy még ennél is kisebb volt. A budapesti-a magyar Dunaszakaszra legjellemzőbb - vizmérceállomás adatait vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy január és február hónapokban a Duna vízállás igen alacsony volt és nem lépte túl a 150 cm-t. Az enyhe időjárás folytán a Duna ez évben nem fagyott be, mindösz- sze február 11 és 15. közt volt gyenge jégzajlás. Március és április hónapokban közép magasságú vizszin uralkodott és csak májusban jelentkezett az első számbavehető árhullám, mely 419 cm-ig emelkedett. Ennek levonulása után ismét középvizek váltakoztak egész augusztus végéig, mikor egy újabb kis árhullám vonult le 475 cm tetőzéssel. Szeptember és október hónapokban ismét közepes vízállások domináltak,mig november elején levonult az év legnagyobb árhulláma 522 cm magassággal, ami 8 hidrogradnak felelt meg és több mint másfél méterrel maradt alatta az utolsó 50 év Jégmentes maximumának. Ennek elvonulása után a víz egyenletesen apadt az év végéig. Jég decemberben sem jelentkezett.A legjellemzőbb öt dunai vizmérceállomás vízjárását az alábbi táblázat tünteti fel. A mérceállomás neve. 1930 évi középviz- állás 1876-1930 évi középvizáliás átlaga 1930 évi legnagyobb vízállás 1876-1930 észlelt legnagyobb vízállás 1930 évi legkisebb vízállás 1876-1930 észlelt legkisebb vízállás c e n t . i m e t e г e к b e n Pozsony 137 205 447 770 /1899/-37 /1909/ /1925/ Komárom 272 281 543 758 /1876/ 99 [з]/1Э09/ Budapest 215 ' 246 522 [76?]/1876/ 29 Г1.72~!/1909/ 1 _____i Paks 229 211 456 [8031/1876/-84-125 /1921/ Mohács 222 295 559 700 /1897/-4 £-165 j /1909/ 10 -
