Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)
lezni azt, bogy ezen adetok használatánál a Jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Ugyancsak ezért és ugyanigy különböztetjük meg úgy a KV és LKV mint a NV és LKV-nál a jeges és jégmentes vizre vonatkozó leolvasásokat. Pl. a jégtorlasz által okozott legmagasabb órvizszin. A közölt napi vizállásadatok a reggel T órai, télen a 8 órai leolvasásokat jelentik. A délutáni leolvasásokat 1924. január 1-től anyagi okok miatt kénytelenek voltunk beszüntetni. Árviz idején azonban most is sűrűbben végzik a leolvasásokat. A napi vizállásadatok táblázata aljén - mint eddig is - külön csoportosítottuk az év minden egyes hónapjáról a legkisebb, legnagyobb és középvizállást. ízzel szemben az egyes hónapok vízállásainak naponkinti felsorolásánál a maximumok és minimumok kiemelése - mint felesleges - elmaradt. A kiválasztott 16 mércén a folyó vízjárásának jellemzésére összefoglaltuk a legutóbbi tiz év havi szélsőségeit és a 10 évről számított havi közápvizálléeokat ie. /havi KV, IÖV, NV 1920/29/. A meder-változások miatt hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni, de a fenti értékek felrakása igy is megadja a mérceszelvény vízjárásának jellegét. Sok esetben elegendő minden egyes hőnap jellemző vízállásai helyett csupán az áv szélsőséges ás közepes vízállásait megadni. £- zeket a legutóbbi tiz esztendő adataival egybevetve, tájékozódhatunk a folyó évi vízjárásáról. Úgy itt, mint az észlelés kezdete óta leolvasott legnagyobb szélsőségeknél már különválasztottuk a jeges és jégmentes vizeket s különösen az árvizeiméi /LNV/ ügyeltünk arra, hogy ne csak történelmi jelentőségű, ma már reális értékekkel nem blrő adatokat adjunk,hanem a vizjolzéenél a vizjáték felső határául elfogadott, ma is várható legnagyobb árvizmagasságot is közöljük. A régebbi vizállásadatok felülbírálásánál figyelemnél kell lenni arra, hogy a különböző évek vízállásai ugyanazon magasságra vo- natkozna-e, a mérce nullpontjénak magassága áthelyezés utján nem változott-e ? E tekintetben utalunk a Vízállások 1928/29 évi XXXIV. kötetében megjelent korrekciős táblázatra, mely ma is változatlanul érvényben van és ezért nem is közöljük. Vizhasznositási terveknél szükségünk lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő, illetve hányszor volt azt meghaladó vagy annak, alatta maradó mérceállás. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóeságl adatok illetve görbék szolgálnak, melyeket először Viczián Ede alkalmazott Magyarország vizierőinek általános felvételénél és használatuk az ő nyomán világszerte elterjedt. A 16 kiválasztott jellemző mércére vonatkozóan úgy a vizéllásgyakorisági, mint a tartóssági adatokat az 1930 éven kirül az 1920/ 29 évek átlagára is meghatároztuk a ez utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. A tizéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közölhetjük, a folyó áv vizálláaainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk, mert ezen adatokból évek múlva bárki egyszerűen megéllapithatja,hogy pl. az öntözési időszakban vagy az őszi hajőzási nehézségek idején, szóval az évek bizonyos részében hosszabb idő átlagában is egyes vízállásokra mennyi időn át számíthat. A gyakorisági adatok közreadása itt teljesen elegendő volt, mert azoknak egyszerű összegezése a tartósság értékeihez vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál 25 cm-es vizéllésközökkel dolgoztunk. Az általános gyakorlatban csak újabban elterjedt gyakorisági és tartóssági görbék használata tekintetében utalunk a Vízügyi Közlemények 1930 évi második füzetében »A hidrológiai kutatás különös tekintettel a hidrografiai adatszolgáltatás mai állására» cimen megjelent tanulmányra. Célszerűnek láttuk a mérceszelvények rajzét is közreadni a jellemző vízállások megjelölésével. Kern egyszer fontos tudni a kis- és középvizi meder felső határát, valamint azt, hogy mely vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának,mélységének ismeretére is. Végül a Jövőben ezek a keresztszelvények fognak legjobban rámutatni a szelvényváltozásokra s igazolni fogják azt az álláspontunkat, hogy a vizrajzi adatok feldolgozásánál általában csak 10 éves ciklusok átlagaival dolgoztunk. A kiválasztott mérceállomásokra vonatkozőan vizmennyiséggörbéket is közlünk, a legutóbbi tiz év vizmennyiségmérési adatainak egyidejű közreadásával. A háború utáni idők nem voltak alkalmasak arra, hogy olyan nagy számban végezzünk méréseket, mint az régebben szokásos és feltétlenül szükséges volt. Ennek ellenére szakítottunk azzal a régi felfogással, mely mindig osak mérési pontokat közölt és a tömeggörbe megszerkesztését arra bízta, akinek éppen szüksége volt reá. Mert csak az tud az igen gyakran rendellenességeket mutató mérési pontok között legjobban eligazodni, a szomszédos mérési szelvények adatainak átszámításával inter- és extrapolélni, szóval egy többé-kevésbbé valószínű görbét megadni, aki a méréseket végezte, aki a helyi viszonyokat, a mérés körülményeit stb. ismeri. A mérési eredményeket jelölő pontok szóródásának mindig megvan a maga természetes, rendesen a mederben található oka s nem mindig áll, amit egyesek oly könnyen jelentenek ki, hogp s mérések rosszak. Absolut pontosságot már a dolog természeténél fogva ne várjon senki ezektől a görbéktől: azoknak alsó szakasza a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árviztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbizhatő. Nehézségeket okoz az is, hogy a mérceszelvény, melyre a méréseket vonatkoztatjuk, mérésre gyakran nem alkalmas /pl.kanyarban van, szelvénye szabálytalan vagy hidszelvény, etb./ ée igy kilométerekkel lejebb vagy feljebo kell az emésztést meghatározni. A Vízrajzi Osztály már régen - kísérleti alapon - rámutatott arra, hogy az áradé és apadó víznél mutatkozó nagy eséskülönbségek a folyóviz emésztési viszonyait mennyire befolyásolják, a mérési pontok tehát már ezárt is szóródnak. Görbéink a tetőző vizállás mellett lefolyó tömegeket tüntetik fel. Az áradó viznál végzett mérések pontjait telt, az apadásnál végzett méréseket üres karikával jelöljük, mig a tetőzésnél nyert mérési eredményeket csillag ábrázolja. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét ezerkeszthet- tünk, azt teljes vonallal huztuk ki, ahol régebbi adatokra, szomszédos szelvények átszámított mérési eredményeire vagy a korrespondáló vízállások alapján számított pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, a görbét szaggatott vonallal jelöltük. Ahol pedig a körülmények annyira- 8 -
