Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)
ÉSZLELÉSI ADATOK és feldolgozásuk eredményei Általános tudnivalók Évkönyvünkben, mint mór az előszóban is Jeleztük - ezentúl nem csupán a nyers észlelési adatokat közöljük, hanem azokat a korszerű hidrotechnika igényeihez képest csoportosítjuk és dolgozzuk fel. A fontosabb újításokat fejezetenkint az alábbiakban ismertetjük: Vízjárás! rész. Ennek a fejezetnek programrmmk szerint módosult tartalma a következő: a. / Folyóink vízjárásénak általános Jellemzése. b. / 16 Jellemző vizmérceállomáa törzskönyvi adatai, napi vízállásai, vizgyakorisági- és tartóssági adatai, vízjárásuknak Jellemző értékei. Vizmennyiséggörbe és mederszelvény a mérce helyén. c. / 76 vízmérce napi vizállás-adatal és törzskönyvi adatai. A b./és c./pontra vonatkozó tudnivalókat összefoglalva közöljük, mert reméljük, hogy rövidesen egyforma részletességgel hozhatjuk az ország mind a 92 mércéjének adatait. Az anyag uj csoportosítása az immár 54 éves adatsorozat teljes átnézését teszi szükségessé, ezért egyelőre csak 16 Jellemző vizmérceállomásra vonatkozóan valósíthattuk meg terveinket. A keret azonban adva van és már csak fokozatos kitöltéséről kell gondoskodnunk. A Jellemző vizmérceállomások, amelyekről részletes anyagot szolgáltatunk, a következők: a Dunán: a Tiszán: a Körösökön: Pozsony részben csehszlovák adaVásárosnamény Gyoma Komárom tok alapján. Tokaj a Sajón: Budapest Tiszafüred Zsolca Paks Szolnok a Maroson: Mohács Csongrád Makó a Rábán: Szeged a Hemádon: Ragyogóhid Hernádnémeti A táblázat fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vízmércék helyét az uj nemzetközi kilométerjelzés szerint is megadjuk. A mérce nullpontJónak magasságánál az egységes, országos szintézési hálózat hiányában Jelezzük azt az alapsikot, amelyre a magasság vonatkozik és a lejtmérést végző hivatalt, mert azonos alapsikből kiinduló szintézési hálózatok is, a mérés minősége és a kie- gyenlités körei szerint, a közös kiinduló ponttól különböző távolságban mÓ3-més eltérést adnak, vagyis csak azonos szintézések pontjai hozhatók nyugodtan egymással vonatkozásba. így a mérce nullpontjának magassága után /V.O./ a Vizrajzi Osztály szintezését Jelenti, melynek alapsikja a régi katonai hálózatéval egyező. /F.sz./а Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett úgynevezett folyamszabályozási magasság. /katonai/ a bécsi cs.és kir.katonai földrajzi intézet magassági Jegyéből levezetett magasság. Az alapsik a V.O.-val azonos. Egy_egy vizmérceállomásnak adatait áttekinthetőség szempontjából egy lapra szorítottuk össze, ezért szükséges volt a következő rövidítések bevezetése: LKV * legkisebb vizállás; a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállás; ennél az időpontot is megadjuk. KV = kisvizéllás; valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizállás. Pl. KV 1920/29 = a megjelölt tiz év alatt észlelt legkisebb vizállás. az elmúlt-időszakot is megjelöljük". KKV = közepeskisvizálláe; valamely időszak legkisebb vízállásainak számtani középértéke. Pl. KKV 1920/29 évtized novemberi minimumJainak középértéke. - tttKÖV = középvizállás; valamely vizállásészlelési sorozat számtani középértéke. Pl. KOV 1930 " az 1930 évi középvizállás. NV = nagyvizállás; értelmezése mint a KV kisvizállásé. KNV * közepes nagyviz, értelmezése mint a KKV közepeskisvizállásé. Pl. KKV 1920/29 márc = a Jelölt tizévi márciusi maximumok középértéke. Urv ■ legnagyobb vizállás, értelmezése mint a LKV legkisebbvizállásé. ÁTV = átlagos vizállás; az a mórceleolvasás, melyet valamely évben, vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor alatta marad. /182"5 napos = 50 % tartósságu vizállás./ A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, melyek Jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretben foglaltuk. Az álló Jeget folytonos, a zajlót szaggatott vonal Jelöli. - Régebbi kiadványainkban ennek kettős, illetve egy csillag volt a Jelzése. Ezáltal feltűnően kivánjuk Je- 7
