Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)
Ehhez a Balatont tápláld patakokon töhb viztömegmérést hajtott végre. Ugyancsak a csoport kezelte a Balaton körül felállított hidrológiai csapadékmérő állomásokat és feldolgozta azok adatait. 3./VIZJELZŐ CSOPORT. A vizJelző csoport az 1930.évben feldolgozta az országos vizJelző szolgálatba bevont 92 vizmérceállomás havonkint beérkező adatait, nevezetesen kiszámította a havi középértékeket, ezekből az évi közepet, meghatározta a havi és évi maximális illetve minimális vízállásokat és ezeket az adatokat a vizmérce-törzskönyv megfelelő rovataiba bevezette. Rendezte és nyilvántartásba vette ezenkivül a külföldről beérkezett vizállási- és csapadékjelentéseket. Elkészítette és naponta közreadta a vízállásokat, csapadékokat, Jégviszonyokat, gázlőmélységeket, meteorologiai Jelentéseket és a hajózásra vonatkozó esetleges rendkívüli tudnivalókat tartalmazó vizjárási térképet. Ez a térkép úgy a hazai,mint a külföldi illetékes hivataloknak, hajózó- és ármentesitő társulatoknak, valamint érdekelt magánosoknak a posta utján naponként megküldetett. Készített és közreadott továbbá a Jelentékenyebb folyók fontosabb mércéin naponta észlelt vízállásokról egy kisebb táblázatos kimutatást. A vizjelző csoport végezte továbbá az országos vizjelző szolgálatba bevont 92 vizmérceállomás helyszíni ellenőrzését a felmerült szükségletnek megfelelően. Ezek a helyszíni ellenőrzések 1930. óta egybeköttettek az illető vizmérce szelvényének felvételével.Ezek a azel- vényfelvételek egyelőre Berettyóújfalu, Szentgotthárd, Sárospatak, verpelét, Makó és Tiszafüred állomásokon végeztettek el. A vizjelző csoport vezette a vízmércék törzskönyveit, feljegyezve azokban a mérce szerkezetén, a C-pont magasságán esetleg előfordult változásokat, valamint a mindenkori vizmércejegyzők személyi adatait. Felülvizsgálta és átjavitotta az újjá épitendő barcsi és dunaremetei vízmércék terveit. Nyolc vizmérceállomást felszerelt hőmérővel. Naponkint ellátta a nemzetközi vizjelző szolgálatot és nemzetközi megállapodásokból kifolyóan a budapesti rádió utján közölte a fontosabb állomások vízállásait és előrejelezte a másnapra várható budapesti és szegedi vizállásokat. Lebonyolította a nemzetközi egyezménnyel megállapított kölcsönös távirati vizjelző szolgálatot Bajorországgal, Ausztriával,Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Romániával és Bulgáriával. E rendes napi vizjelző táviratokon kivül magasabb vízállások esetén az emlitett szomszédos országoknak még 238 külön táviratot is küldött, viszont tőlük 520 rendkívüli vizjelző táviratot kapott. Végül a vizjelző csoport állította össze és rendezte sajtó alá a Vízállások XXXIV. kötetének anyagát. 4./ HIDROMETRIAI CSOPORT. Az 1930. év folyamán a hidrometriai csoport a következő helyeken végzett viztömegjnéréaeket: A Duna folyamban: Budapest-, Paks- és Mohácsnál közepes vizéllás mellett. A Tisza folyóban: Tiszabecs, Tivadar, Vásérosnamény, Dombrád, Tokaj, Palkonya, Tiszafüred, Dinnyéshát, Szolnok, Csongrád és Szegednél közepes és alacsony vízállásoknál. Történtek még ezenkivül vlztömegmérések a mellékfolyókban is és pedig: a Rábán Ragyogóhidnál, a Szamoson Nábrádnál, a Hemádon Hernédnémetinél, a Körösökön Gyoménál és a Maroson Makónál, szintén közép- és kisvizállásoknál. A hidrometriai csoport vezeti a Vizrajzi Intézet viztömegméréseiről szerkesztett törzskönyveket és gondoskodik az egyes állomások tömeggörbéjének az újabb mérési adatokkal való összhangbahozásáról és átdolgozásáról. Ugyancsak ez a csoport kezeli a Vizrajzi Intézet szertárát és végzi a használt sebességmérő szárnyak újbóli tarázását és egyenletének megállapítását. Végül kezeli és nyilvántartja a vizügyi főosztály mintegy 15.000 darabból álló térkép- és nyomtatványraktárát. • 5./ V E G У E S MUNKÁLATOK. A Vizrajzi Intézet saját személyzetével, valamint a folyam- ез kultúrmérnöki hivatalok és ármentesitő társulatok részéről rendelkezésére bocsájtott 8 mérnök segítségével 1930. március 3-4.-én fixirozta és bemérte a Duna kisvizét. Ezzel kapcsolatban 1930. április havában belejtezte Szobtól Paksig a Duna uj nemzetközi kilométer oszlopainak betontömbjeibe elhelyezett magassági jegyeket. A Vizrajzi Intézet az 1930. év folyamán nyolc esetben vett részt különböző vizi társulatok szivattyútelepeinek felülvizsgálatán, mikor is a Vizrajzi Intézet kiküldöttje a szivattyú működése idején az emésztett víztömeget megmérte. Két nagyobbszabású tanulmányt is készített a Vizrajzi Intézet az 1930.év folyamán és pedig egyet az Ipoly,egyet pedig a Sajó ár- vizi helyzetéről. Ezenkivül a Vizrajzi Intézet több esetben szakvéleményt adott ügykörébe vágó folyószabályozási és ármenteaitési kérdésekben.- 6 T T T T
