Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)
A Vízrajzi Intézet működése 1930 évben. 1./ МЕРЕИНУ! LVÁHTAP.TÁSI CS0PQ3I. A Vizrajzi Intézet egyik legfontosabb feladata a folyóvizek medrének nyilvántartása. Ezen a téren az Intézet az 1930.évben a Tiszán és a Dunán fejtett ki nagyobb tevékenységet. A Tiszán ezidőszerint a folyó medrének részletes felvétele van folyamatban. ügy mederrendezést és árvédelmi, valamint hajózási szempontokból is feltétlenül szükséges volt már egy, az egéíz Tiszára kiterjedő összefüggi felvétel végrehajtása azért, hogy annak eredményét a legutoljára 1890.évben - tehát mér több mint 40 év előtt _ végrehajtott felvételek eredményével egybevetve, a meder szelvényében, annak helyszini fekvésében, a kisvizek és árvizek szintjében beállott változások megállapithatók legyenek. Ezen megállapítások a további tennivalók tekintetében - minden esetre a szomszédos államokkal való nemzetközi viszonylatban is - értékes Útmutatásul fognak szolgálni. Megjegyezzük itt még, ho^ ezen felvételek nemcsak kizáróan a mederre, hanem - az ármentesitő töltéseken bekövetkezett változások feltüntetésével - részben a hullámtérre is kiterjedtek. A felvételek az 1929.évben kezdődtek és a Tisza folyó Badalló-Tokaj közötti /:736-552:/ mintegy 184 km hosszú szakaszéra terjedtek ki. Az 1930.évben ezen legfelső szakasz felvételét kiegészítettük az 1929.évben a csehszlovák kormánnyal való megegyezés hiányában elmaradt, - Tiszabecs-Badalló közötti mintegy 25 km hosszú és a Szalóka-Térkény közötti mintegy 22 km hosszú - határszakaszok felvételével. Ezen határszakaszok felvételénél közvetlen megegyezés alapján az ungvári csehszlovák kormányzóság egy kiküldött mérnöke is jelen volt. Ezen határszakaszok felvétele után került sor tulajdonképen a múlt évi munka folytatására, azaz a Tokaj alatti Tiszaszakasz folytatólagos felvételére, mely az 1930.év novemberében Tiszaroffnál fejeztetett be. Ez a szakasz mintegy 166 km hosszú volt. A Tokaj-Tiszaroff közötti szakaszon 255 keresztszelvény vétetett fel, melyekből 63 köves szelvény a hullámtéren keresztül az árvédelmi gátak mentett oldali lábéig terjed. A felvétel folyamán az összes szelvénykövek az I.rendű magassági fixpontokhoz újra beszinteztettek, valamint helyszinrajzilag is meghatároztalak. Az elpusztult vagy beszakadt köveket újakkal pótoltuk, a beszakadás veszélyének kitett köveket pedig a szelvény irányéba: áthelyeztük. Az eredeti - 40 év előtti - szelvényirényok helyett uj 3zelvényirányok csak olyan helyeken állapíttattak meg,ahol a meder irány- változása ezt elkerülhetetlenül szükségessé tette. Ezidőszerint tehát a Tiszán a felvételek Tiszabecstől /:761 km:/ Tiszaroffig /:38б km:/ azaz mintegy 375 km hosszban nyertek befejezést. A Tiszarofftól /:386 km:/ a Szeged alatti jugoszláv határig /:168 km:/ terjedő mintegy 218 km hosszú folyószakasz felvétele az 1931. év feladata. A felvételek feldolgozása lépést tartott a külső munkával. A Tiszameder helyszinrajza - 1:2880 és 1:25.000 léptékben feltüntetve - az egész eddig felvett Tiszabecs-Tiszaroff közötti szakaszról elkészült, nemkülönben fel vannak rakva az ezen szakaszon felvett összes /:mintegy 500 drb:/ keresztszelvények is. Főleg a csehszlovák állammal való közös vonatkozás miatt a legfelső Tiszabecs-Tárkáay közötti mintegy 130 km hosszú Tiszaszakasz- ról vázlatosan elkészült egy 1:25.000 léptékű ideiglenes hosszszelvény is. A hosszezelvény pontjai az egyenesekből és körivekből megszerkesztett sodorvonalra vannak vetítve. Ezen ideiglenes hosszszelvény О-pontjául a tiszaujlaki hid tengelye választatott és a hoszszelvény staeionálása ettől lefelé azaz a vízfolyással egyező irányban haladt. A végleges hosszszelvény csak akkor készülhet el, ha a felvételek részünkről a Szeged alatti országhatárig befejeztetnek,Jugoszlávia pedig pontosan megadja, hogy a jugoszláv határ Szeged alatt a Tisza sodorvonalát /:természetesen a legújabban felvett állapot szerint:/ a titeli dunai torkolattól mint kezdő ponttól számítva mily távolságban metszi. E felvételek eredményét a Vizrajzi Évkönyvben csakis azok teljes befejezése után fogjuk közölni. 2,/ HIDROLÓGIAI CSOPORT. A hidrológiai csoport befejezte a Balaton medre felvételének 1929.évben megkezdett munkálatát. A felvételből mintegy 1/4 rész e- sett az 1929.évi őszi munkaidőre, mig 3/4 része 1930.év tavaszán hajtatott végre. E felvételek belső feldolgozása és ennek alapján a Balaton rétegvonalas térképének kidolgozása a csoport tevékenységét az év hátralévő részén úgyszólván teljesen lefoglalta. E térképnek a Vizrajzi Évkönyv legközelebbi kötetében való közlése tervbe van véve. Egy tanulmányt is készített ezenkívül a csoport a Balaton vizszinének a Sidzsilipen át való vizeresztéssel leendő szabályozáséra.- 5 -
