Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)

A Vizrajzi Osztály működéséről és mérési eredményeiről ettől fogva nyilvános Jelentés vagy közlés nem történt, mig az esetleges hidrogrofiai vonatkozású értekezések és tanulmányok az Országos Vizépitési Igazgatóság szerkesztésében megjelenő Vízügyi Közleményekben

láttak napvilágot.

A Vízrajzi Intézet vezetői már rég óta tervezték, hogy a Vízrajzi Évkönyvek valamilyen formában újból életre keltessenek. Egy a korral haladó vizrajzi hivatal nem tekintheti feladatát kimeritettnek azzal, ha csupán legprimitivebb észleléseit: a vízállás- és csapadékjelentéseket bocsájtja közre. A gyakorlati vízépítésnek ma már első sorban a víztömegekre, a mederváltozásokra, a vízállások tartósságának és gyakoriságának adataira von szüksége és egy modem kiadványban már ezeket a feldolgozott adatokat is keresik.Nem ragaszkodhattunk tehát már tovább a 45 év előtt megállapított tiszteletreméltó és az akkori kor igényeinek megfelelő, de ma már idejüket múlt formákhoz és elgondolásokhoz, hanem a bevált újabb módszereket nekünk is alkalmaznunk kellett, ha nem akartuk a Vizrajzi Intézet működését károsan befolyásolni.

A Vizrajzi Intézet előterjesztésére a m.kir.földmivelésügyi minister Hr hozzájárult ahhoz, hogy az 1930. évtől kezdődően én. kiadmányunk ismét a Vizrajzi Évkönyv nevet viselje és a vízállás könyvek hagyományos tartalmán kivül ismét összefoglaló jelentést adjon a Vizrajzi Intézet előző évi működéséről, azonkívül - egyelőre a legfontosabb vízmércékre vonatkozóan - közölje nemcsak a vízállásokat, hanem a vízmércék szelvényét, az észlelt vízállások időtartami és gyakorisági görbéit, valamint tömeggörbéit a 10 utolsó évben eszközölt mérési adatokkal együtt. Újból tartalmazza a kötet a hidrometeorologiai adatokat, részben újabb csoportosításban és feldolgozásban.

llyképpen az uj Vizrajzi Évkönyv egyesíteni fogja magában úgy a Vízállás-kötetek, mint a régi Vizrajzi Évkönyvek hagyományos tan

talmét.

Az egyelőre rendelkezésünkre álló szerény anyagi eszközökből e bővített tartalmú Évkönyv tipográfiái előállítási költségei alig lettek volna fedezhetők. Épp ezért a Vizrajzi Intézet azt a külföldön is több helyen sikerrel alkalmazott eljárást kísérelte meg, hogy az Évkönyv egész tártálmát házilag, Írógépen illetve rajzolás utján maga állítja elő és a sokszorosítást fotolitografiai utón az Állami Térképészeti Intézettel eszközölteti. Ez az eljárás jelentékeny pénz-, munka- és időmegtakarítást eredményez ée ha tán az Évkönyv külső alakja nem is olyan diszes, mint a rendes nyomdai utón előállított müveké, jelenlegi anyagi helyzetünkben remélhetően mégis elfogadható megoldásnak fog bizonyulni.

A Vizrajzi Intézet szervezete az 1930 évben

Igazgató: Zuber Ferenc ministeri tanácsos.

1./ Medernyllvántartási csoport:

Vezető: Pasteiner Dezső ministeri osztálytanácsos

Beosztva: Franz Alfréd kir.főmérnök Rónay László kir.főmérnök vitéz Majsai Lajos műszaki tiszt.

2./ Hidrológiai csoport:

Vezető: Havalda Endre kir.miiszeki tanácsos.

Vх

3./ Vízjelző csoport:

Vezető: Pogonyi György kir.műszaki tanácsos

Beosztva: Fialka Sándor kir.mérnök

Keszthelyi Béla műszaki tiszt Mader Marcell műszaki tiszt.

4./ Hidrometriai csoport:

Vezető: Berényi Zoltán műszaki főtiszt

Beosztva: Böhm Woldemár kir.segédmérnök

5./ Különleges megbízással beosztva;

Dieter János ministeri osztálytanácsos,

Félegyházi Pál kir.müszaki tanácsos.

6./ Segédhivatal:

Uoldán Albin min.segédhivatali igazgató,

Ealkay Imréné Írógép kezelő.

Ezenkívül műszaki szolgálatot teljesít: 3 vizmester, 2 napidijas és 2 hajókormányos.

4