Vízrajzi Évkönyv 35., 1930 (Budapest, 1931)
Ъ./ A Tiaza. A Tiazán is normális volt ez évben a vízjárás. Az évi közepek mindenütt alatta maradtak az utolsó 55 év átlagának és az árvizek sem lépték túl a Szolnok feletti szakaszon a 8, ónnak lefelé pedig a 7 hidrogradot. Január hónapban a vizéllás igen alacsony volt, szórványos jégzajlással, február közepéig hirtelen felemelkedett 5 hidrograd magasságra jégzajlás kíséretében, majd a hónap másik felében,valamint március derekáig megint alacsony vizállás uralkodott. Március és április végén 5 méteren felüli, május és júniusban pedig 4 méte- renfelüli kisebb árhullámok voltak a szolnoki mércén észlelhetők, innen kezdve a vizállás csekély megszakításoktól eltekintve egész október végéig állandóan alacsony volt. November végén és december elején vonult le a Tisza ezévi legnagyobb árhulláma, mely azonban nem haladta túl a 8 hidrogradot. Ennek levonulása után december végén ismét alacsony vizállás mutatkozott szórványos jégzajlással. Az öt legjellemzőbb tiszai vizmérceállomás vízjárásait alábbi táblázat matatja: A mérceállomás neve 1930 évi középviz- állás 1876-1930 évi közópvizállás átlaga 1930 évi legnagyobb vizállás 1876-1930 észlelt legnagyobb vizállás 1930 évi legkisebb vizállás 1876-1930 észlelt legkisebb vizállás centim s t e r e к ben Vásárosnamény 14 114 670 900 /ie88/-180-224 /1923/ Tokaj 120 182 639 872 /1888/-103-142 /1904/ Szolnok 131 198 586 886 /1919/ 1----1 1-145' u ____J-180 /1904/ Csongrád 64 180 513 929 /1919/-240-274 /1921/ Szeged , 105 224 496 916 /1919/-163-222 /1921/ o./ A Duna és Tisza mellékfolyói. Mig a Dunán és Tiszán komoly árviz nem jelentkezett, addig a mellékfolyók vízjárása a Bábát kivéve elég mozgalmas volt.Februárban az Ipolyon és Sajón, márciusban az Ipolyon, Hemádon, Bodrogon, áprilisban ismét az Ipolyon és a Sajón, májusban az Ipolyon,a Körösökön és a Maroson, júniusban az Ipolyon és a Maroson, júliusban az Ipolyon és a Sajón, augusztusban a Dráván, októberben az Ipolyon és Dráván, novemberben az Ipolyon, Hernádon, Sajón, Bodrogon és Dráván, végül decemberben az Ipolyon volt 7 hidrogradnál magasabb árviz.Feltűnő az Ipolynak úgyszólván egész évi magas vízjárása, mely február és április hónapokban túlhaladta az eddig észlelt maximumot és hat további hónapban a 7 hidrogradot. Igen erősek voltak a Sajó és Hemád áradásai is, hol az árvizszin elérte a 10 hidrogradot. Szerencsére ezek az árhullámok csak rövid tartannak voltak és igy súlyosabb következmények nélkül vonultak le. Jégveszély az enyhe időjárás folytán a mellékfolyókon sem volt. A fontosabb mellékfolyók legjellemzőbb vizmérceállomásainak vízjárását az alábbi kimutatás tünteti fel: Folyó A mérceállomás neve 1930 évi középviz- állás 1876-1930 évi középvizéliáe átlaga 1930 évi legnagyobb vizállás 1376-1930 észlelt legnagyobb vízállás 1930 évi legkisebb vízállás 1876-1930 észlelt legkisebb vízállás cent i m в t e г e к ben Bába Bagyogóhid-64-1 236 450 /1900/-88-112 /1922/ Ipoly Balassagyarmat 110 75 278 266 /1927/ 15 6 /1928/ Dráva Barcs 3 79 246 452 /1876/-110-152 /1922/ Szamos C3enger 35 143 358 743 /1888/-45-54 /1921/ Bodrog Sárospatak 160 179 437 660 /1888/ 28 [-29J/1878/ Hernéd Heraádnémeti 58 82 248 380 /1888/ 5-25 /1885/ Sajó Felsőzsolca 160 171 390 j~497 j/1888/ 92-10 /1885/ Körösök Oyoma 66 189 484 873 /1919/-116-114 /1904/ Maros Makó 25 74 342 541 /1877/-52-133 /1877/ d./ A Balaton. A Balaton 1930 évi középvizállása az előző évi 77 cm-el szemben 75 cm volt. A maximális vizállás Siófokon május 1.-án +10C cm, a minimális pedig szeptember 12.-én +52 cm volt. A tó vizszinének az ingadozása tehát 48 cm az előző év 62 cm-ével szemben.- 11 -
