Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)

Tartalom

Itt röviden csak reá mutatunk, hogy a Béga vidéki hydrológiai felvételek adatai fel lesznek használandók a Temes-Bégavölgy ármentesítése érdekében szükséges és 1903—1913. évi időközben végrehajtandó rendezés megállapításánál, mint egyik módként kínálkozó völgyzárlatok kérdésében, a Gyertyámos patak árvizeinek visszatartására (retensio), illetőleg tervezésére nézve. Továbbá a beregmegyei Szernye mocsár területén küszöbön levő újabb vízrendezés terveinek elkészítésénél szintén a megkezdett hydrológiai felvétel útján beszerzendő adatokra kívánnak támaszkodni.

1903-ban hydrológiai tömegmérésekre az említett vidékeken csak egy ízben nyílott alkalom, midőn április középén a Temes és Béga felső vízgyűjtőjén lehullott nagymennyiségű csapadék következtében a tanulmány alá vett vízfolyásokon árhullámok jelentkeztek. A vízrajzi osztály a helyszínére kiküldött szakközegeivel ez idő alatt 83 víztömegmérést végeztetett, melyeknek adatai a Vízrajzi Évkönyvek jelen Xlll-ik kötetében vannak közölve.

Ezeken a víztömegméréseken kívül a vízrajzi osztálynak működése e téren még a következőkben nyilvánult:

A 1. bégavidéki hydrológiai területen a csapadékadatok önműködő szerkezetek útján 7 régebbi állomáson észleltettek. A vízállások változásai pedig 5 patakon, 6 régebbi és 2 új, összesen 8 mérezeállomáson voltak megfigyelés alatt.

Újonan szerveztettek: a Panyova patak álló, normál-vízmérczéje Székáson és a Gladna patak pneumatikus vízmérczéje a Szurduk-szorosban. E Bichard-féle szabadalmazott, registráló, pneumatikus vízmércze szerkezete egyenesen Párisból szereztetett be és 1903. okt. végén történt felállításának ideje óta, amennyire az a téli kisvízi adatokból egyelőre megítélhető, kifogástalanul működik.

A hydrológiai terület patakjain föképen a legnagyobb vizek tömegének a megmérése lett volna kívánatos. E végből Kurtya és Margitfalu állomások a nyári szemleút alkalmával megbízást kaptak, hogy meghatározott mértékű, nagyobb áradások alkalmával a vízrajzi osztályt sürgönyileg értesítsék. A nyár óta azonban ilyen nagyobb mérvű áradások a Temes-Béga völgyében nem mutatkoztak.

Mivelhogy a Sasa és a gladnai Riupatak legalsó mérési állomásán Kurtyán, illetve a szurduki szorosban, a tervezett völgyzárógát helyén nincs olyan híd, amelyről árvízi tömegmérést végezni lehetne, s mivel e helyeken áradások alkalmával a folyás rohamossága miatt a ladikról való mérés életveszélyessé is válhatnék, a fenti két állomáson a mérési szelvény az ősz folyamán úgy szereltetett fel, hogy a mérés a megejtett próba szerint drótkötélpályáról akadálytalanul lesz eszközölhető. A kötélpályához tartozó fölszerelési tárgyak és a mérökosarak megőrzés végett a vízmércze-észlelöknek adattak át.

Ugyancsak az ősz folyamán a Panyova patak Temes-Székás állomásán és a Gyertyámos patak Margitfalu állomásán végzendő árvízi mérések czéljaira 1—1 méröladik szereztetett be, melyek azután gondozás és megőrzés végett a helyi víz- mérczeészlelö udvarában helyeztettek el.

2. A beregmegyei Szernye-mocsár vízgyűjtő területén hydrológiai szempontból a csapadékokat önműködő, esöméröszerkezet útján 2 régebbi állomáson, a vízállások pedig normálmérczékröl 6 vízfolyáson 6 régebbi és 1 új, összesen 7 állomáson észlelték. E vizmérczék közül egyik a nyári bejárás alkalmával újra szerveztetett. Ez az új vízmércze a kígyósi csatornában Kígyós puszta közelében van fölállítva.

Ugyanezen bejárás alkalmával intézkedés történt az iránt is, hogy nagyobb, meghatározott mértékű áradás esetén Beregujfalu állomás a vízrajzi osztályt sürgönyileg értesítse.