Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)
Tartalom
2í A tervezett árvízi tömegmérések czéljaira az ősz folyamán a gáti főcsatornára méröladik szereztetett be, mely megőrzés és gondozás végett az ottani vízmérczeészlelö zsilipörnek adatott át. E helyről vizi úton a többi mérőállomások is megközelíthetők. Miután a lecsapolt területen ladik nem található, másként pedig a közlekedés azon belül árvízkor csaknem lehetetlen, a beszerzett méröladik egyúttal e czélra is fog szolgálni. Árvízi tömegmérésre eddig még nem volt alkalom, csupán kisvíznél történt néhány mérés. 3. A talajcsövezett területeken lefolyásra kerülő vizek tanulmányozása 1903-ban csupán az észlelés folytatására és az e végre régebben berendezett állomásokon az adatok folytatólagos gyűjtésére szorítkozott. Ilynemű észlelések három helyen: Léván, Beszterczebányán és Savnikváron voltak folyamatban. 4. A belvízlecsapoló társulatok területéről letolyásra kerülő víznek mérése az alábbi helyeken van folyamatban : a) A Körös—Tisza—Marosi társulat területén : a pankotai örház mellett, a szentesi fertő-csatornán, a mindszenti kurcza-toroki zsilipeknél, Szarvasnál és Szentandrásnál. b) A F’erencz-csatorna-balparti belvízrendezö társulat területén : Bácskulán. c) A Bodrogközi tiszaszabályozási társulat területén : karádi zsilipnél. cl) Titeli Duna—Tisza-töltés fentartási és belvízszabályozó társulat területén : a csurogi szivattyútelepnél. A lecsapolt vizek mérése körül 1903-ban semmi újabb mozzanat nem történt. A már régebben berendezett állomásokon az adatok folytatólagosan gyüjtettek. Az észlelések, melyek még 1902 legelején kezdődtek, már 2 éve tartanak; adataik azonban a személyzet más irányú elfoglaltsága következtében csak 1902 közepéig vannak földolgozva. 5. A vízrajzi osztály a békés-csabai öntöző telepen az 1903 junius havában végrehajtott öntözés alkalmával teljesített öntözővíz tömegméréseket. A többoldalú tanulmánynak a vízmérés csak egy része, czélja volt meghatározni az elhasznált, azaz az élövízcsatornából kiszolgáltatott víz mennyiségét, az ebből lefolyásra kerülő csurgalékvíz mennyiségét, az egész terület átlagos borításának mértékét és ezt részletezni a terület 14 táblacsoportjának mindegyikére vonatkozólag. A 73 formátumra és mintegy 20 ívre terjedő complicált szerkesztések és számítások az év végéig mintegy 2/s részben elkészültek. A békés-csabai minta-öntözötelep és a Fehér-Körös mentén esetleg létesítendő egyéb öntözések kérdéseivel kapcsolatban tanulmánytárgya volt a Fehér-Körös Gurahoncz és Békés közötti szakaszán a minimális vízmennyiség meghatározása és az élövízcsatorna mentén számításba veendő elszivárgás megállapítása is. A vonatkozó adatok a Vízrajzi Évkönyvek jelen XIII. kötetében vannak közölve. Megemlítendő végül, hogy a Szernye mocsár lecsapolt területén fölállított 7 vízmércze 0 pontja 1903. év őszén, ellenőrző-szintezéssel a beregi síkra vonatkoztatva beméretett. Budapest, 1904. évi november hó 8-án. Biró Elek, műszaki tanácsos.
