Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)

Tartalom

20

Szlankamennél a

Tisza beöml. alatt julius 25-én 4'35 m. vízállás és óránként 3 mm. apadásnál 5828 m3. Ritopeknél a Száva

beömlése alatt ... « 28-án 3’25 « « « « 3 « « 6422 «

Ezekből a mérési eredményekből látható:

1. hogy ennek az árhullámnak 14—15 napra volt szüksége, mig tetözése Pozsonytól a Száva beömléséig le tudott vonulni.

2. Pozsonynál és a Száva beömlése alatt levő Ritopeknél talált mperczenkénti vízmennyiségeket összehasonlítván, az tűnik ki, hogy jóllehet ezt a dunai árhullámot útközben a Vág folyónak egy minden eddigit fölülmúló magas árhulláma és lefelé a Duna többi összes mellékfolyóinak is nyári normális víztömege növelte, mégis a Száva beömlése alatti Ritopeknél sem lett nagyobb a mperczenkénti árvíztömeg a Pozsony méllett elvonultnál, miből az következik, hogy ebben az esetben a magyar- országi Dunába útközben beömlő összes mellékfolyók vízhozományait a párolgás, beszüremlés, legföképen pedig a tározódás teljesen felemésztette.

3. Ez árvizhullám Pozsonynál és Komáromnál megmért víztömegének összehasonlításából az tűnik ki, hogy a Dunának eme 101 km. hosszú szakaszáu az áramhullám másodperczenkénti víztömege Pozsonytól Komáromig mintegy 25 százalékkal megcsökkent.

Ha már most kutatjuk, hogy hová lett ez a rendkívül nagy, mert már egy nap alatt is mintegy. 145 millió köbméterre menő víztömeg, úgy azt találjuk, hogy ennek egy része az érsekujvári Dunaágon át a Vágba ömlött, egy másik része a mosonyi Dunaágon át talált levezetést, a honnét még Komárom fölött a Nagy-Dunába visszatér ugyan, de mert igen hosszú, kanyargós utat kell megfutnia, a nagy-dunai árhullám tetözése után megkésve érkezik Komáromhoz; egy harmadik része a Pozsony és Komárom között levő nagy hultámtereken és számtalan régi ágakban tározódik, a honnét csak egy része szintén a föárhullám levonulása után érkezik le Komáromhoz, egy jelentékeny mennyiség pedig a nagyon kavicsos rétegeken át az átmentesített területek talajába hatol be és ott helyenkint mint belvíz is jelentkezik.

4. Ha pedig a Komáromnál 1903 julius 14-én 6-49 mm. magas és óránkint 5 millimétert áradó vízállásnál talált 5069 köbméteres víztömeget összehasonlítjuk az 1899-iki rendkívül nagy áramhullámnak 6-69 méteres, tehát csak 30 centiméterrel magasabb és óránkint szintén 5 miílimétert áradó vízállásánál talált 8319 köbméterrel, arra a feltűnő eredményre jutunk, hogy eme két — csaknem azonos vízmagasság mellett és a folyónak mindkét esetben áradó állapotánál megmért — víztömeg között másodperczenkint mintegy három ezer köbméternyi különbség mutatkozik.

A szóban forgó nagy víztömegkülönbség egyik föoka az volt, hogy a míg az 1899-iki árvíz idejében a Dunának komáromi vízállását a Vág folyónak közepesen aluli vízállása zavarólag nem befolyásolta, addig az 1903-iki nagy-dunai árvíz idejében a Vágón egy, az eddigi legmagasabb árvizet 90 centiméterrel meghaladó árhullám vonult le, a mely közvetetlenül Komárom alatt ömölvén be a Nagy-Dunába, ennek normális vízmagasságát csaknem egy méterrel felduzzasztottá és így történt, hogy a Duna vízszíne még akkor is erős emelkedésben volt Komáromnál, a mikor a pozsonyi vízviszonyok következtében annak már régen apadnia kellett volna.

A Paks, Baja, Mohács, Gombos, Újvidék, Szlankamen és Ritopeknél megmért árvíztömegek egyébként az illető állomások tömeggörbéihez újabb adatokat szolgál