Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)
Tartalom
21 tattak és az egyes állomások között felmerülő tározódás kérdésének megvilágításához is hozzájárulnak. Meg kell itt említenem, hogy Bajánál az árvíztömeg a Baja-báttaszéki vasúti áthidalás kérdésével kapcsolatban méretett meg, a minek eredményéről bővebben a tanulmányok között történik beszámolás. Annak a kérdésnek megállapíthatása végett, hogy a Répcze a Rábába leendő bevezetés esetén mennyivel növelné meg az utóbbinak víztömegét, a Répczének víztömege Locsmándnál 6 esetben és Répcze-Szemerénél 1 esetben meg lett mérve. A vízállási adatok beszerzése Locsmándnál és Répce-Szemerénél állandóan folyamatban tartatik mindaddig, a míg egy maximális árvíznek közvetetlen megmérése után a kérdésre a válasz egész határozottsággal meg lesz adható. A Balaton vízszinének helyes magasságban való megtarthatása végett, de tekintettel a Sió csatorna vezető képességére és a Siómenti területek érdekeire is megméretett a siófoki zsilipen át a zsiliptábláknak változó mérvű felnyitása mellett lefolyásra kerülő víznek tömege Siófoknál 17 esetben, a midőn a Sióban a kiliti-i mérczén 0’24-töl 2'0í-ig változott a lefolyó víz magassága. Ugyanebben az időben megmérettek azok a víztömegek is, melyek a Sióban Ozoránál lefolyásra kerültek, hogy az útközben előálló vízveszteség megállapítható legyen. A feldolgozott adatok további felhasználás végett átadattak az illetékes kultúrmérnöki hivatalnak. A méréseknél követett eljárás és az elért eredmény a tanulmányok között lesz ismertetve. A folyók víztömegének megmérésén kívül 9 új vízemelögéptelepen 32 ízben mérte meg a vízrajzi osztály azokat a víztömegeket, melyeket a gépek az üzempróbák alkalmából a csatornából az élöfolyóba átemeltek. A vízsebességmérö szárnyak számítási képletének együtthatóit a vízrajzi osztály 40 mérés útján határozta meg, illetőleg ellenőrizte, melyek közül 36-ot az újpesti kikötőben újonan berendezett kötélpályán hajtott végre, 4-et pedig az így beszerzett adatoknak ellenőrzése végett a szolnoki régi bemérő állomáson. Hajós Sámuel műszaki tanácsos, a vízrajzi osztálynak oszlopos régi tagja, egy új szerkezetű igen elmés keresztszelvényméröt (profilografot) szerkesztett, melylyel a folyók keresztszelvényei, sőt hoszszelvénye is rövid idő alatt és aránylag csekély költséggel vehetők fel, illetőleg rajzoltatnak meg, melynek ismertetése ebben a kötetben van közölve. Ezzel a profilograffal 1903-ban Békásmegyeren 9 dunai, Petrovoszelló és Török-Becse táján pedig 25 tiszai keresztszelvény vétetett fel, a régi módszerrel pedig Kecskédnél 6 rábai keresztszelvény a Rába víztömegének meghatározhatása végett. Külső felvételek alapján tanulmányozva lett ezeken kívül még a sülelmedi Szamos-hídnak, valamint a baja—báttaszéki Duna áthidalásának kérdése is, nemkülönben megkezdetett a pozsonyi és komáromi folyamszakaszokon a nyilvántartási mederkeresztszelvényeknek az új profilograffal való felvétele is. « YII. Ipari czélokra használható vízierők. A vízierök felkutatásához szükséges általános felvételek még 1902-ben befejeztetvén, 1903-ban az eddig beszerzett adatoknak földolgozására került a sor azzal a czélzattal, hogy a magyarországi vízierökre vonatkozó értékes eredmények együttesen, összefüggő mü alakjában közre legyenek bocsájthatók.
