Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
37 Miután a Vízrajzi Osztály munkakörében a nagyobb tömegű és simább medrű vizek megmérése sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a hegyi patakoké, azért a feladatunkat a magunk részéről sem tartjuk még befejezettnek, s rajta leszünk, hogy a makerlóihoz hasonló méréseket végezzünk legközelebb valahol az Alföldön. A viszonyok a közvetetten űrmérték dolgában ugyan nem lesznek semmiesetre sem olyan kedvezőek, mint odafönn voltak, mert olyan nagy medenczét a síkföldön nem találunk; de némileg ellensúlyozandó a kisebb víztömegből eredő hátrányt a méréseknek lehető sokszori ismétléséből származó előnyt fogjuk a mérleg másik ágára tenni. Ki is szemeltünk már erre a ezélra meglehetősen alkalmas helyet az Alföldön, még pedig az Ó-Becsénél újonnan épült nagy kamara zsilip tartányát... sőt nagy apparátussal a múlt ősszel meg is indítottuk ott a méréseket; de nagy sajnálatunkra éppen mire az előkészületekkel meglettünk és a munkába belefogtunk aznap — azt lehet mondani abban a pillanatban — állott be óriási hófúvással a tél, amely a szabad ég alatti vízen való dolgozásnak határt vetett. Mihelyt a jobb idő és erre alkalmas vízállási viszonyok beállanak, azonnal hozzáfogunk a félbehagyott munkához, hogy így e kérdés utolsó részét is megoldjuk, aminek megtörténte után nem fogunk késni az eredményt ugyanezen az úton nyilvánosságra hozni. II. Közlemény.* Két éve múlt annak, hogy a vízrajzi osztály megbízásából, nagyobbszabású tanulmánymérésbe fogtank, avégből, hogy közvetetlen mérések alapján állapítsuk meg a Woltmann-szárnynyal való víztörnegmérésekkel elérhető pontosságot. A tanulmánymérést két részből állónak tekintettük, még pedig: a relativ, vagyis azon pontosság szempontjából, melyre számíthatunk, ha két vagy több helyen ugyanazokkal az eszközökkel és módszerekkel mérünk, és az abszolút pontosság szempontjából, vagyis, midőn azt kérdezzük, hogy a szokásos eljárásunk mellett megmért víztömeg mennyire közelíti meg azt a víztömeget, melyet köböző eljárással kaptunk volna? A kérdés első részét még a múlt évben fejeztük be; úgyszintén a második részt arra az esetre vonatkozólag, ha a mérést hegyi patakokban — tehát sekély medrű és görgeteges vizekben foganatosítjuk. Ezzel annak idején be is számoltunk.** A második rész amaz esetét illetőleg, midőn sima és mélyebb medrű, csendesebb folyóvizekkel van dolgunk, csak a közelmúlt őszszel alakultak a viszonyok olyanokká, hogy a méréseket végrehajthattuk. Miután most már ez is megtörtént, kötelességünknek tartjuk, hogy a víztömegmérés terén egyedülálló ezen tanulmány befejező részét is — a megelőzőnek kiegészítéseképpen — itt közreadjuk. Az abszolút pontosság kiderítése végett czélbavett tanulmányméréshez alkalmas idő- és vízjárási viszonyokat Ó-Becsénél csak a múlt évi szeptember havában kaptuk meg; amennyiben csak ezen hó közepe táján szállott le a Tisza vize a méréshez alkalmas 0 pont alatti nívóra, melyet a megelőző deczember óta egyszer sem ért el. * Felolvasta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályának 1903. februárius hó 27-iki ülésében. ** L. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1902. III. fűz.
