Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
88 Mielőtt a mérő művelet megismertetésébe fognék, szükségesnek tartom előbb a kamrazsilip általános berendezéséről egyet-mást előrebocsájtani, amennyit t. i. erről a műepítményről mint víztartóról tudni kell. Az ó-beesei hajózó zsilip tudvalevőleg a Ferencz-csatornának Bács-Földvárról Ó-Becsére áthelyezett tiszai torkolatára épült és hivatva van azt a 1\ m magas lépcsőt, mely a csatorna utolsó bögéjének vízszine és a Tisza ottani kisvízszine között fennáll, a hajózás számára legyőzni. Reátekintve a magassági és hosszanti viszonyokat feltüntető vázlatos hosszanti metszetre (12. ábra), látható, hogy a 70 m hosszú zsilipkamra feneke a Tisza ottani 0 magasságán, vagyis 71\,0 m kottán áll, tehát a csatorna 77\,0 m magas vízszine alatt 6'6 m-nyire. Ez egyszersmind az a magasság, amelyet mi a magunk czéljaira mint maximális töltőmagasságot felhasználhatunk. A kamra fenékszélessége 16 m. A kapukat hordó zsilipfők mint külön építmények a kamra oldalaival szervesen összekötve nincsenek; a kamrát tehát inkább egy darab csatornának tekinthetjük, melynek felső és alsó vége a tolókapukkal elzárható. Ez okból a kamrának, mint csatornadarabnak nincsenek is falazott oldalai, hanem 1 : 1 hajlású lejtői, melyeket czementbe rakott terméskővel borítottak. Ebből a vázlatszerű leírásból már némileg következtethetünk arra a víztömegre, melyet a tanulmánymérés czéljaira felhasználhatunk s arra a sebességre is. amelyre, mint a mérés tulajdonképpeni tárgyára, számíthatunk; amit azért jó tudni, mert, miként a makerlói méréseknél láttuk, a mérés pontossága a sebességgel arányosan fokozódik. Az ó-becsei zsilip kamrájába a fenti adatok szerint hozzávetőlegesen olyan hasábalakú víztest fér, melynek alapjai egyenkint 160 m2 területűek s így* 70 m hosszaság mellett a víztest mintegy 10,000 m5 tartalomnak felel meg; a falakat és ki-beszögel)éseket számítva, ez a tömeg természetesen kevesbbedni fog. Azonban ha 10,000 m3 alapon számítunk is, ez a víztest a kamra megtelése alatt, ami körülbelül 10 perczig tart, perczenkint 1000 ms és másodperczenkint átlag 16 m3 emésztést jelent s ez, az előcsatorna 16 m szélessége és 2's m vízmagassága, tehát 46.4 m2 vizes területe mellett 0-S4 m átlagos sebességet adván, a sebességmérés szempontjából elég kedvezőnek mondható. A helyzeti viszonyoknak ezen rövid ismertetése után áttérve a mérés berendezésére, felemlítendő első sorban az, hogy a sebességmérés végrehajtására leg- czélszerűbb helynek a felső zsilipfő homlokfalával színelő szelvényt találtuk, mely a tolókaputól 7‘6 m-nyire van, tehát a tiltóktól még elég távol arra, hogy a vízszálak ne nagyon összevergődő irányban haladjanak a mérés szelvényen keresztül, amiről különben a víz felszintjén forgó szárnyak állásából szemmel is meggyőződtünk. A mérés módszerét illetőleg nem volt miben válogatni. Azt a módszert kellett ugyanis követni, melynek segítségével a kamra megtelésének minden nevezetesebb fázisában meghatározhatjuk a beléje ömlött másodperczenkinti víztömeget, hogy ezekből az adatokból azután grafice tüntethessük fel a telés időtartamára vonatkozó tömegábrát, összehasonlítandó ezt a kamra férőségéből vízállás-észlelés alapján kiszámítandó tömegábrával. Szóval csakis olyan mérési módszerre gondolhatunk, melylyel minél többször mérhetjük a 10—15 perczig tartó telés alatt a tiltókon átfolyó víztömeget. Mivel
