Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
30 már meglehetősen állandó, és 2. hogy a pontok közé fektetett ú. n. tömegvonalat azon ismert elv alapján szerkesztettük meg, hogy áradó és apadó víznél talált két pont közé a tömegvonal a vízszínváltozás irányzata és nagysága arányától megszabott helyre esik. Azt hisszük — ebből az ábrázolásból is elég meggyőzően látható, hogy relativitás dolgában a Woltmann-szárnynyal való mérés nem sok kívánni valót hagy fenn. Bár ezek szerint, a tömegmérés viszonylagos pontosságához kétség nem igen fér, mégis akadhat, aki ezt az okoskodást azért nem fogadja el, mert a kérdésre csak mintegy kerülő úton adja meg a választ. MÉRÉSI SZELVÉNYEK 3 culmmaho napján április Jtó 23 án. Кзду KirA'lca Q - 999 m1 T - 1632 m* Vk- 0 612 m Q - 400 m3 T - 3 99 m* 1002 m Tisza Szeged 19 953 m Adr Г Q - 1353 m» T - 1683 m* Vk — 0 eoe m 4—7. ábra. A Szegednél végzett víztömegmérés helyzetrajza és keresztszelvényei. Czélszerűuek tartottuk tehát a dolgot egyenes úton és közvetetleníil is megközelíteni avval, hogy megmérjük egy két ágból összeomló folyó víztömegét a két ágban külön-külön, s vele egyidejűleg az összeomlás után is — és megnézzük, hogy a két ágban talált víztömeg összege mennyire egyezik az egyesült folyóban talált víztömeggel, még pedig szintén több napon át végzett mérések alapján ? . . . Ehhez a méréshez alkalmasnak találtuk a Tisza és Maros egyesülésének helyét Szegednél. Kiválasztottunk tehát a mondott helyen 3 szelvényt s bennök 3 külön kirendeltséggel megmérettük a víztömeget 1900. évi április havában 10 napon át naponkint kétszer. A két konflueus szelvényei voltak — mint az a 4-ik ábrabeli helyszínrajzból kivehető — a Tiszában Tápénál a komp közelében és a Marosban 900 m-nyire
