Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
2!» az abszolút pontosság szempontjából is meg akartuk vizsgálni a méréseinknél követett eljárást, s ehhez képest két feladatot tűztünk ki magunk elé; még pedig megvizsgálandó: A) hány százalékra egyező eredményt várhatunk a Woltmann-szárnynyal végzett méréseinktől, ha egyazon víztömeget valamely folyóban ismételten ugyanavval, vagy esetleg más-más műszerrel mérünk meg, ... a miről azután a relativ pontosság százalékos mértékén kívül egyszersmind a műszerbemérés, a sebesség- mérés, a kiszámítás, a szelvényfelvétel s a különféle külső körülmények behatásának, valamint az egyes végrehajtó mérnökök egyéni befolyását is megkapjuk. B) megvizsgálandó, hogy mekkora az abszolút pontosság vagyis az az arányszám, mely kiadódik, ha valamely előre pontosan köbözött tartóba ömlött víztömeget a tápláló csatornában, vagy folyóban Woltmann-szárnynyal a szokásos módszer szerint megmért víztömeggel összehasonlítjuk'? Ebből a két szempontból végeztük a következőkben megismertetett méréseket. A) A viszonylagos pontosság kiderítésére irányult mérések. A viszonylagos pontosság megvizsgálása érdekében — ha közelebbről tekintjük a dolgot, — tulajdonképpen nem is kellett volna semmiféle új mérést végezni, ... a meglévő méréseink nagy adathalmazából erre a kérdésre megnyugtató választ olvashatunk ki. Ennek beigazolása végett utalunk az 1—3. ábrában feltüntetett vonal- csoportokra, melyek közül az első láttatja aTisza-Püspökinél 1895-ben, a második pedig a Pozsonynál 1900-ban végzett sorozatos mérés eredményét vízállás és tömegvonalak alakjában: Az a simaság, a melylyel mindkét csoport középső (vastagabban kihúzott) tömegvonalában az egyes napokon talált tömegpontok egymásba átmennek s az a hasonlatosság, a mely a tömegábra és a vízállás vonala között fennáll, már maga is minden kétséget kizáró módon láttatja, hogy egymáshoz viszonyítva az egyes napi mérések között az összhang és következetesség teljes mértékben megvan. Hogy mennyit tehet ez ki, annak megítélhetése végett rajzoltunk a tömeg- ábra vastagabb vonala mellé jobbra-balra vékonyabban -j- illetőleg — 5%-kal hibás más két tömegvonalat. Megjegyzendő, hogy a szóban forgó püspöki ! sorozatos mérésnél több rendbeli mérőszárnyat használtunk. Kedvezőbbé válik természetesen a viszonyszám akkor, ha egy ilyen cziklust egyazon szárnynyal mérjük végig; ez esetben t. i. mint azt a második vonal- csoportnál - a pozsonyi 1900. évi sorozatos méréseknél — látjuk, a bizonytalanság (vagyis a vonal ingadozása) még csekélyebb. Hogy megítélhessük a viszonylagos pontosság fokát olyan esetre nézve is, midőn nem sorozatos mérésről van szó, hanem midőn az eredmény a végrehajtó közeg egyéni befolyásától s a helyzeti és időviszonyoktól is függ; más szóval midőn a mérés elvének és módszerének befolyása mellett mindenféle más külső körülmény is latba esik, ideiktattuk még a 3-ik ábrában a budapesti szelvényben több éves időközökben végzett tömegmérés eredményét az ú. n. tömegvonal alakjában s melléje jobbról-balról szintén azt a két vonalat, mely a + 5°/0-kal hibás eredményeket behatárolja. Erre az ábrázolásra vonatkozólag megjegyzendő, 1. hogy több évről eredő pontokat egy tömeggörbébe foglalni itt azért lehetett, mert a budapesti szelvény