Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
86 ÁLTALÁNOSAN TÁJÉKOZTATÓ HEGYVIDÉKI VÍZRAJZI FÖLVÉTELEK. Kimutatás az ipari hidrografia keretében teljesített és teljesítendő víztömegmérésekröl és vízmérczefelállításokról. Kész fölvételek: Hátralevő fölvételek: A fölvétel A fölvételek alkalmával A fölvétel A fölvételek alkalmával éve módja . , i tanulmányo-1 . megmert í végzett folyók és jz . . ' ? sebességpatakok jmer sok°ma ! mérések felállított vízmérczék éve módja megmérendő folyók és patakok tanulmányozandó sebesség-mérőállomások végzendő sebességmérések felállítandó vízmérczék száma száma 1897 Részletes 7 28 66 14 1901 Általános 19 35 98 2 1898 24 87 146 10 1902 ... 5 ..... , . 12 42 1 1899 Általános 70 136 557 27 \ • 1900 48 92 538 4 Összesen \ Összesen ... 149 343 ! 1307 1 55 24 47 140 3 Mint a föntebbi adatokból látható, a vízieröket tartalmazó vidékeknek 72'3%-a már fölvétel alákerült. Ebből 5‘3'Vo a Vágvidéken 1897—1898-ban végzett részletes fölvételekre, 67% pedig azokra az általános fölvételekre esik, a melyek 1899-ben és 1900-ban, a Dunántúl, Krassó-Szörény hegységeinek, továbbá a Mátra és Bükk déli lejtőinek a kivételével, Magyar- ország többi összes hegyvidékeit felölelték. Tehát 1901 és 1902 folyamán még bejárandó hazánk hegyvidékeinek 27'7%-a. Ha mindezekhez hozzáveszszük, hogy ezeken a tájakon 1897—1902 időközre tervezett sebességméréseknek már csak 8%-a és a tervezett vízmércze állomásoknak már csak 5%-a ad munkát, kitűnik egyrészt az, hogy az ipari hidrograíiai általános fölvételeknek már a legnagyobb része elkészült, másrészt pedig az, hogy a még hátralevő tájak érdemlegesség dolgában is messze mögötte maradnak a már eddig keresztül tanulmányozott legfonto-abb hegyvidékeknek. III. Magyarország nagyesésű vizeiben rejlő összes motorikus erők. Miután a fölvételek már nem messze vannak a befejezéstől, elegendő pontossággal megoldható az a mindenki előtt érdekes kérdés, hogy körülbelül hány lóerőre rúgnak a hegyi folyóinkban és patakjainkban kihasználatlanul heverő, természetes motorikus erők? A legszükségesebb adatok rendelkezésünkre állanak. Ezek egyrészt a már kész hosszszelvények, másrészt pedig azok a nagymennyiségű tömegmérések, a melyek az ipari hidrograíiai fölvételi csoportok által beszerezve, a Vízrajzi Évkönyvek VIII., X. és XI. azaz jelen köletében «Kimulatás a hegyvidéki sebességmérések eredményeiről)) czímü rovatban közöltéinek, — végre pedig kiegészítésül a Vízrajzi Osztály által évek óta folytatott kisvízi tömegmérések adatai. Habár a fenti rovat adatai azzal a hozzáadással tétettek közzé, hogy még nem tekinthetők végleg megállapítottaknak, szükséges pár szóval érinteni, hogy ez a megjegyzés csak a víztömeg és vízállás közötti viszonyra vonatkozik, a mennyiben a nagyesésü víz- íolyásokon tekintélyes mederváltozásokat volt alkalmunk tapasztalni. A fent jelzett viszony ingadozása azonban nem zárja ki a hegyeinkből levonuló vízmennyiségek nagyságának helyes megállapítását. Az 1. sz. szövegábrán sötétebb színnel vannak jelezve ‘ azok a vízvidékek, a melyek a magyarországi ipari hidrograíiai fölméréseknél tanulmány tárgyát képezik. Mivel ott már más alkalommal is történtek mérések, ki terjeszkedve azokra a vidékekre is, a melyek az ipari fölvételek még hátralevő csekély részét képezik, a szóban forgó kérdés szükségéhez képest ma már rendelkezésünkre állanak mindazok a víztömegmérések, a melyek az 1. sz. szövegábra előbb említett sötétebb színű részére, azaz hazánk azon összes hegyvidékeire vonatkoznak, a hol számbavehetö vízierök találhatók. Ez az összes vízmennyiség az őszi alacsony vízállások idején másodperczenkint mintegy 530 m3, a mely mindössze 60 fövölgyeletre bontható, a melyek mindegyikén más és más esésviszonyokkal találkozunk. Az alább közlendő elmélet lehetségessé teszi a szóban forgó kérdés megoldását azzal a pontossággal,.
