Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
. A VÍZSEBESSÉGMÉRÖ SZÁRNYAK FQRGÁSEG YE N LÉTÉRŐL. 29 «4» sorozatéból látható, hogy a forgásegyenlet vonalai tényleg a csatorna szűkítésével fokozatosan nagyobb- nagyobb emelkedésüek, de egyébként egészen egyenes irányúak maradnak, míg а «C» sorozatra vonatkozó grafikonból látjuk, hogy a forgási egyenlet vonala csak ott marad egyenes, ahol a tartórúd a szárnynyal csak a normálisnak nevezett beméréssel egyező 30 — 3.5 cm mélységre merül. Nagyobb bemerülésnél a vonal megtörik, felfelé hajlik, még pedig abban a mértékben, amelyben a tartórúd nagyobb hosszasága következtében nagyobb kihajlásnak van kitéve. Azon nézetnek igazolására, hogy a forgásegyenlet vonalának nagyobb emelkedése a csatorna elégtelen szélességében leli magyarázatát s hogy a vonal görbülése a tartórúd behajlásával áll szoros összefüggésben, a bécsi mérések már fö- , lületes vizsgálódásnál is felette alkalmasaknak látszanak; ami különben a bécsi hydro- grafiai hivatal fentebb idézett ismertetésében (Einfluss der Wandungen . . . .) kifejezésre is jutott avval, hogy «a csatorna- falaknak a gyakorlati életben károsnak vehető befolyása akkor kezdődik, mikor a csatorna szélessége a 0'5—-03 m alá esik, mert csak ekkor állanak elő a normális 1*3 m széles csatornához képest olyan különbözetek, melyek a megengedhető mértéket már messze túlhaladják.» Áthatva azon meggyőződéstől, hogy ezen kitűnő s sok szorgalommal és erős ügyszeretettel véghezvitt kisérletek olyan becses anyagot hoztak felszínre, mely sokkal több pozitív eredményt tartalmaz, mint amenynyit az idézett deklaratórius mondat kifejez, alávetettem én a bécsi mérések eredményét behatóbb vizsgálatnak s azt találtam, hogy azok a hozzájok fűzött várakozásoknak csakugyan a legteljesebb mértékben megfelelnek s vakító fénynyel világítanak a dolog mibenlétébe. menye. A fokozatosan megszükített s «nor- mális»-nak nevezett (1*3 m széles) csatornában talált eredmények közötti körülbelül 45 m sebességre vonatkozó különbözeteket grafikusan (1. 14 és 15 ábrák) felrajzolva, az a meglepő jelenség állott elő, hogy azok összeköttetése (1. 16. ábra) hiperbolához hasonló vonalat ad. Hiperbolát ad azonban ez az egyszerű kifejezés A b, c is akkor, ha b és c tényezők úgy változnak meg egymás mellett, mint a reciprok értékeik. Ezt rajzban előállítandó, adjunk a betűknek számértékeket, vagyis A szorzatot állandónak hagyva, írjunk b helyett 1/i-et, c helyett pedig reciprokját 2-öt, majd b « ‘/g-ot, c « « « 3-at és így tovább, akkor az eredmény a grafikonban pontvonallal kihúzott hiperbolát kapjuk, melynek az elöb- beniekkel való hasonlatossága, azt hiszem minden kétségen kívül áll. Ámde az ezen vonal matematikai kifejezését képező szorzat helyett (más, ismertebb betűkkel) ezt is írhatjuk: V = s. h. 1, amidőn V alatt egy test térfogatát s alatt annak szélességét, h alatt magasságát és l alatt annak hosszúságát értjük. Mely értelmezés mellett a fent rajzolt grafikon azt mondja, hogy a csatorna szűkítése által előállott eltérések úgy nőnek, mint a csatornaszélességek reciprok értékei, vagyis mint egy téglaalakú állandó térfogatú és egységhosz- szúságú test (víztest) magassága (duzzasztás magassága) változik a test szélességének (csatorna-szélesség) változásával. Egy állandó térfogatú s a csatorna szélességével egyenlő szélességű víztest magasság-változása tehát az, melylyel a forgásegyenlet vonalának hajlásbeli különbözeiéi helyettesíthetők, vagy az okozatról az okra következtetve mondhatjuk: hogy egy és ugyanazon szárny elrendezése kisérletek Másodperczen kinti szárny forgások szánna bemérésénél a forgásegyenlet vonalainak hajlásúban előálló különbözetek arányosak avval a magassággal, amelyre a szárnynak és megeró'sító' alkatrészeinek megfelelő víztest a mindenkori csatornavíz szélességére felépülni, féléméiként kénytelen. Szükséges csatornaszélesség. Ha ez igaz, akkor azt is következtethetjük, hogy tulajdonképen az ezen eltérérések adta hiberbola vég- érintője az, amely a helyes csatornaszélesség meghatározására vezet. Ugyanis nem az 43 m épült csatornaszélesség a normális, hanem a gyakorlatilag még eléggé használható csatornaszélesség az lesz, a melynél a hiperbolaág már majdnem párhuzamosan halad a metszéki tengelvlyel; a mi valahol 2 és 3 ж között van.
