Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
A VÍZSEBESSÉGMÉRÖ SZÁRNYAK FORGÁSEGYENLETÉRŐL. 19 papiroslapra lenyomatjuk, akkor az illető szárny forgás- törvényét képletben vagy szemmel látható vonalban hozzávetőlegesen már kifejezésre juttattuk. Képletben ilyenformán, hogy: v = *. n, melyben v a csavarlapát geometriai tengelyével összeeső ú. n. sebességi tengelyt, n pedig a csavarlapátok alaphengerének vízszintesre lefejtett kerületét jelenti. Képben (1. 2. ábra) ez a törvény egy a koordináta-rendszer kezdőpontján keresztülmenö egyenes vonalat ábrázol, melynek hajlásszöge u Olyan, hogy tng (0 = x. A fizikai csavarrendszer szóban forgó egyenletét a vízből való csavarház esetére, tehát vízsebességmérö szárnyakra is, alkalmazhatjuk, de csakis durva megköze3. ábra. A bemérés külső berendezése Bécsben, Münchenben és]Bernben. 4. ábra. A bemérés külső elrendezése Szolnokon. Ütéssel. Mert míg a szilárd anyagokból álló fizikai csavarrendszernél az egyik alkotórész nem mozoghat anélkül, hogy a vele szorosan összefüggő másik alkotó rész is megfelelő mozgást ne végezzen, addig a heterogén és nem szorosan összefüggő alkotórészekből álló vízsebességmérö csavarrendszernél a legkisebb akadály is azonnal érvényesül s vagy az egyik, vagy a másik alkotórész mozgásának megakadályozásával a fenti relációt azonnal megváltoztatja. A dolog természetéből folyik azonban az is, hogy a vonalas relációnak ez a megváltoztatása a szárnyforgás szempontjából csakis kedvezőtlen értelmű lehet; azaz bármiféle akadály, vagy ellenállás merüljön is föl, a szárny forgását ez csakis lassíthatja; kedvező értelemben, vagyis serkentőleg az akadályok sohasem hathatnak. Szavakban kifejezve azt mondja ez a tétel, hogy bizonyos vízsebesség mellett, ha akadályok forognak fenn, a szárny mindig kevesebb forgást fog végezni,mint amennyit a csavarfelszín elméleti emelkedése szerint végeznie kellene; ami, grafikai nyelven szólva, azt mondja, hogy az akadályok befolyása alatt előálló vonal minden körülmények között meredekebb lesz, mint a szárny csavarula- tának megfelelő vonal és ebből már mindjárt most azt a nevezetes és megjegyzésre méltó szabályt vonhatjuk le, hogy: ha egyazon szárny forgásegyenlete a különböző helyeken vagy különböző módok szerint végrehajtott bemérések után különböző hajlású vonalakat adott, akkor a leghelyesebb vonal az lesz, melynek emelkedése a legkisebb. A szárny bemérése. Egy másik, köztudomású, de az eszmemenet folytonossága érdekében szintén ismét- lendö dolog a szárnyegyenlet meghatározásának gyakorlati módja. Erre nézve legyen szabad az e tárgyban a Vízrajzi Évkönyvek III. kötetében elmondottakra utalva,*) e helyütt annyit említeni, hogy a sebességDirschau. Washington 6. ábra. A bemérés külső elrendezése Washingtonban. mérő szárnyak bemérését most már nagyobbára 100—120 m hosszú és 0-s—l a—le m szélességű állóvízcsatornában végzik, még pedig tolókocsiról, mely a csatorna két szélén lefektetett sínszálakon fut (lásd a 3. ábrát). A vízrajzi osztály (jelenleg Szolnoknál a Millér nevű belvízlevezetö csatornában elhelyezett bemérő állomásán) ettől eltéröleg sokkal szélesebb 8—10 m, esetleg korlátlan szélességi) vízben és nem a csatornát áthidaló kocsival tolja végig a szárnyat, hanem egy olyan hajtánynyal, a melynek vágánya egészben a csatornának (vagy korlátlan kiterjedésű állóvíznek) egyik szélén fekszik, s a mely hajtányhoz a szárny egy oldalt kinyújtott kar segítségével van kötve (1.4. ábrát). Vannak aztán még elvétve egyes esetek, a mikor a szárnyat ladikhoz erősítve, kötélvezeték mellett végzik a szükséges meneteket, mint többek közt a danzigi porosz kir. vízépítési igazgatóság a dirschaui beméréseinél tette (1. 5. ábrát). A legegy*) L. Vízrajzi Évkönyvek III. (1888.) évfolyamában: a Tiszán és mellékfolyóin véghezvitt sebességméréseknél követett eljárás részletes ismertetése. 3'
