Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
16 A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1900-BAN. már több mint 100 mm. a csapadékhiány. Említést érdemel az Északi Felföldön Körmöczbánya és Besz- terczebánya vidéke, ahol kivételesen szintén jelentékeny csapadékhiány mutatkozik. Jelentékeny hiányt az évi esömennyiségben az ország északkeleti részén találunk s különösen a Máramarosi hegyekben, ahol például Dombó és Akna- Rahó 500 mm.-nyi csapadékhiányt mutat fel. 200 milliméteren felül van a csapadékhiány a Máramarosi havasokban egyáltalában s 100 mm-en felül — egyes kivételektől eltekintve— az egész Északkeleti Felföldön. Ehhez csatlakozik Erdély felső része, valamint Gyula, Arad és Monyásza vidéke, szintén 100 milliméteren felüli csapadékhiánynyal. Mindent egybevetve az 1900. év — a csapadék évi összegét tekintve — inkább nedvesnek, mint száraznak mondható; az ország legnagyobb részén mindamellett a normálistól csak kevéssé eltérő; a Kis Alföldön s annak környékén abnormisan esős, a Felsö- Tisza vízvidékén pedig abnormisan száraz. Hátra van még, hogy — bár röviden — a hőmérsékleti viszonyokról is megemlékezzünk. Nem tartozik ugyan szorosan e vázlat keretébe, de amennyiben például a téli hőmérsékleti viszonyok irányítják a hóolvadást s tőlük függ egyáltalában, hogy a téli csapadék eső avagy hó alakjában kerül-e a földre: II. Kimutatás alatti számtáblázatunk bizonyára helyénvaló. Ha rendre végignézzük az egyes hónapokat, a következőket tapasztaljuk: A január rendkívül enyhe; középhömérséklete a 20 évi (1870 — 90.) átlagot sok helyen 4 egész C°-kal fölülmúlja. Egyáltalán a havi középhömérséklet csak az ország legészakibb részein van valamivel a fagypont alatt. Ugyanez áll februárról, de még fokozottabb mértékben. A februári havi közép a legtöbb helyen +4 C°-on fölül van s a 20 évi átlagot 2 Mól egészen 7 Mg terjedő értékekkel múlja fölül. A márczius ellenben abnormisan hűvös. A havi közép északon 0° alatt van s mindenütt a 20 évi átlag alatt marad. Az április is hűvös, bár valamivel kisebb mértékben, mint márczius. Még a május is — kevés kivétellel — valamivel hűvösebb a normálisnál, bár igen közel áll hozzá. A junius a normális körül, egyes helyeken valamivel melegebb, másutt valamivel hűvösebb. A július valamivel általánosan melegebb a normálisnál, az augusztus ellenben már ismét a legtöbb helyen valamivel hűvösebb. A szeptember a normális körül, többnyire valamivel melegebb annál, az október valamivel még melegebb a normálisnál. A november már szokatlanul meleg, középértékei 2—3 fokkal múlják fölül a húsz évi átlagot. A deczember szintén abnormisan meleg, a havi közép csupán az északi állomásokon van a fagypont alatt s a normális értéket mindenütt jóval meghaladja. Természetes ezek után, hogy a hőmérséklet évi középértékei is jóval fölülmúlják a 20 évi átlagot, és pedigvidékenkint 0’5°-tól egészen 2 C°-kal, vagyis az 1900. év végeredményben a melegebb évek közé sorolható. E karakterét azonban korántsem a nyár melegének, hanem abnormisan meleg három téli hónapjának köszönheti. Héjas Endre kir. meteor, int. adjunktus.
