Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
104 AZ 1900. ÉVI PAKSI JÉGTORLÓDÁS. elnyúlva és ellapulva tűnik elő. Ez az árhullám aztán lejebb haladtában mindinkább elmosódott s lassanként a jégtorlódással kapcsolatos összes jelenségek megszűntek. Szerkezeti rajzaink kiegészítéséül az 5. és 6. ábrában a Paks alatti jégtorlódás két részletét fényképben is bemutatjuk. Hátra volna még azoknak a körülményeknek vizsgálata, hogy mik idézték elő Paks alatt a jégtorlódást ? Kétségen kívül az ily torlódások keletkezésére a véletlen körülményeknek kiváló hatása van. Miként, mily tömegben verődnek össze a jégtáblák? minő zebben áll meg, torlódás csak ritkán keletkezik s inkább csak a felszín fagy be. A Dunán különösen észlelték, hogy ott, ahol a meder egységes, a szélessége körülbelül 400 ж-nél nem nagyobb s hol a kisvízi mélység legalább 2*5 m, ily helyeken jégtorlódás alig fordul elő. Mi történik már most, ha a meder elfajult, s a vízállások, melyeknél a zajlás történik, alacsonyak? A jégtáblák a zátonyokon s a meder laposabb helyein megállanak s a víz megoszlott dinamikus ereje onnan nem tudja őket elmozdítani. A megállótt jég megszűkíti a szelvényt s a víz egyrésze a jég mögött föl5—6. ábra. Részletek a Paks alatti jégtorlódásról. vastag és széles darabokban úsznak alá? minő hőmérsékleti és csapadéki viszonyok vannak a torlódás idején? mind olyan véletlen körülmények, melyeknek hatását előre fontolgatni nem lehet. De van a torlódásoknak a folyó mederalakulásában is egy természetes oka, melynek közelebbi megvilágítása szükséges. Sekélyes, lapos medrekben, hol a zátonyok majdnem a fölszinig érnek, vagy oly helyeken, hol a vízfolyást szigetek osztják meg, a jégtáblák könnyebben megakadnak, torlódás könnyebben történik, mert a víz dinamikai ereje ily helyeken megoszlik, míg a jól kifejlett, mély, szabályos medrekben a jég nehegyül. A víz eleven ereje a torlasz mögött tározódik s a folyó statikus nyomással is próbálja megbontani azt az akadályt, melyet a dinamikus nyomás egymagában elvinni nem tudott. Megtörténik igen gyakran, hogy a torlasznál a vízfolyás mozgó egyensúlyba jut. A torlasz fölött a víz fölemelkedik bizonyos nívóra, míg elegendő a nyomás, hogy a megszükített szelvényen annyi víz folyhat le, mint a mennyi felülről érkezik. Ilyen eset volt Paksnál január 14.-én, midőn a víz elérte első maximumát s aztán lassan apadni kezdett. De ha felülről egyre több víz érkezik, vagy a torlasz szelvénye még jobban eldugul, tehát kevesebb
