Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)

Tartalom

AZ 1900. ÉVI PAKSI JÉGTORLÓDÁS.

105

víz folyik ki, mint a mennyit a folyó hoz: ekkor a torlasz fölött oly magas vízszín és nyomás keletkezik, mely a jégpánczélt föltöri és a torlaszt megbomlasztja.

Hasonló volt az eset Paks alatt is, (lásd a 21. ábrát). Itt Gerjennél és Bátyánál a meder elfajult, zátonyossá lett és szigetek között megoszlott. A bajt a folyó felügyeletével megbizott. hivatalok már régebben érezték s párhuzamos művekkel igyekeztek a folyónak a kellő profilt megadni. Ezek a párhuzamos müvek elkészültek. De a mérnöki munkák kivitelét nemcsak a tervezet, hanem a költségek is irányozzák. Vannak megszabott költségösszegek, melyeket túllépni. előirányzatok, melyektől eltekinteni nem lehet. Különben a mérnökök is igyekeznek lehetőleg olcsón építkezni s a munkálatokat fokozatosan létesíteni, így történt, hogy a párhuzamos művek költségkímélés miatt nagy megszakításokkal létesültek, és magasságukat csak + 2 m-ig képezték ki, úgy hogy rendeltetésüknek nem felelnek meg kellőleg, a medret nem egységesítik, a folyást nem vezetik jól és a víz eleven ereje még most is széles mederben oszlik meg. Innen van, hogy a hely alkalmassá vált a jég torlasztására.

ügy látszik, hogy a párhuzamos müveket czél- szerü e helyen legalább -f- 3 m-ig emelni és a nyílásokat betömni, mert a Duna promontori ágában, mióta a párhuzamos müvek rendesen kiépültek s koronájukat -+- 3 о m-ig emelték, jégtorlódások nem keletkeztek.

Természetes, hogy a meder rendetlenségén kívül véletlen körülmények is előmozdították a jégtorlódást. Így a torlódás alatti folyószakasz előzetes befagyása, a jégmenéskor a jégnek egyszerre nagy tömegben való érkezése és az aránylag alacsony vízállás stb.

Péch József’ Bogdánfy Ödön,

minist, tanácsos. kir. mérnök.

Évkönyv XI.

14