Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
A DUNA ÉS MORVA FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZSZÍN EMELŐ HATÁSA A POZSONYI LEGMAGASABB JÉGNÉLKÜLI VÍZÁLLÁSOKRA. 99 legkedvezőtlenebb esetet, hogy a hullámtéren semmi sem fog elkésni, hanem mindama vízmennyiség, mely az 1895. évi legmagasabb (368 cm.-nyi) vízálláskor az anyamederben és a hullámtéren Hohenaunál lefolyt, minden megfogyás nélkül fog Pozsonyhoz érkezni és itt találkozik a Duna 627 cm. vízállásának hatásával. Ily föltevéssel folytatva a kutatást, figyelembe vettük, hogy 1899-ben Hohenauból csak 260 cm. magasságú vízállás (173 m8 másodperczenkénti víztömeggel) vett részt a pozsonyi vízállás létrehozásában; jövőre pedig a Morva összfes víztömege, mely másodperczenkint. 1180 m3-t tesz ki, egyesülne Pozsonynál az 1899. évi dunai víztömeggel; vagyis: 1180—173 = 1007 m3-rel több víztömeg éreztetné hatását Pozsonynál, mint 1899-ben. Volt pedig M. szerint 1899-ben Pozsonynál 770 cm. vízállásnál a vízemésztés: 10,872 m3; minélfogva: 10,872 -(- 1007 = 11.879 m3 víztömeg fogna ekkor Pozsonyhoz érkezni, mely víztömegnek 797 cm. magasságú vízállás felelne meg. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül e helyen, hogy a Morva folyó tervezett szabályozásán kívül még hátra van a Morva felső és a Thaya folyó alsó szakaszának szabályozása. Ezeknek valamikor bekövetkezhető szabályozása szintén emelheti valamivel a Pozsonyhoz érkező víztömeget és ezzel együtt a víz magasságát. A Morva folyó felső szakaszának szabályozása azonban oly óriási pénzáldozatokkal járna, — tekintve a rendes vízszabályozással járó költségen felül még a fennálló vízhasználati jogok megváltását és a számtalan fenékgát eltávolításának költségeit, hogy az csak beláthatatlan idők múltán fog talán majd valamikor létesülni; de ha valamikor tényleg létesülne is, nem szaporítaná meg annyira a Morva alsó szakaszán lefolyó víztömeget, hogy annak vízszínemelö hatása árvízkor Pozsonynál észrevehető legyen. A Thaya folyónak legnagyobb része már szabályozva lévén, vízszínemelö hatása a fenti számításban már tekintetbe van véve; a még hátra levő szabályozás hatására nézve pedig szintén kimondható, hogy ha egykor tényleg létesíttetik is, az nem fogja Pozsonynál a legmagasahb árvíz színét számbavehetöleg emelni. Mindezek után — eltekintve a Morva felső és a Thaya alsó szakaszán valamikor talán létrejövendő szabályozásnak, ez idő szerint számba nem vehető, jelentéktelen vízszínemelö hatásától — végeredményül kimondhatni véljük, hogy: a legmagasabb nyári árvizek találkozása esetében a Morva tervezett szabályozásának végrehajtása után Pozsonynál: 828 + 836 -f 797----• ' - 1------ = 820 cm. о magasságú vízállás várható, mely a pozsonyi vízmérczén eddig észlelt legmagasabb jégnélküli vízállásnál (770 cm.-nél) kerekszámban 50 cm.-rel lenne magasabb. IV. A Duna és Morva folyók szabályozásának ösz- szes hatása a pozsonyi legmagasabb vízállásokra. Jelen tanulmányunk к, II. és III. fejezetei alatt megállapított eredményeket összegezve, most már abban a helyzetben vagyunk, hogy a végeredményt is megállapíthatjuk. Ugyanis az I. fejezet szerint az Ausztriában eddigelé hátralevő mederszabályozási és ármentesítési munkák befejezte után Pozsonynál még 30 cm. víz- szín-emelkedés várható az eddigi legmagasabb árvíz szine (770 cm.) fölött, — a 11. és 111. fejezetben elmondottak szerint pedig, -- noha csak egyedül a Morva tervezett szabályozása lényeges vízszín-emelkedést Pozsonynál nem okoz, — mégis a Duna és Morva eddigi legmagasabb nyári árvizeinek összetalálkozása, vagyis: a még valószínűnek vehető legrosszabb esetben 50 cm.-nyi vízszin-emelkedés és így mindössze: 30 -j- 50 = 80 cm.-nyi vízszín-emelkedés várható még Pozsonynál az 1899. évi legmagasabb árvíz szine fölött. Miután pedig 1899-ben + 770 cm.-re emelkedett Pozsonynál az árvíz szine, ennélfogva jövőre a legrosszabb esetben 770 -j- 80 = 850 cm. magasságra emel- kedhetik Pozsonynál a jégnélküli árvíz szine. Amely eshetőség mindenkor szigorúan szem előtt tartandó a pozsonyi vizi építkezéseknél; még pedig annál is inkább, mert Pozsonynál a jeges árvíz szine 1862-ben tényleg + 835 cm. magasságot ért el, sőt 1850-ben + 989 cm. magasságra emelkedett. A végeredmények ismétlése. A m. kir. qrszágos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya több év óta tanulmányozza azt a kérdést, hogy a Pozsonynál beálló vízállásokra mily hatása volt már eddig is a Duna folyam ausztriai szakaszán végrehajtott munkálatoknak és jövőben még mily következmények várhatók Pozsonynál a hátralevő ausztriai szabályozási munkák teljes befejezésétől, valamint a jelenleg még csak tervben levő morvaszabályozási munkák valamikor történendő végrehajtásától ? A fenti kérdések tisztába hozatala végett megejtett behaló tanulmány végeredményei a következők: 1. A Duna folyam ausztriai szakaszán 1899. végéig végrehajtott ármentesítési és mederrendezési munkák hatása következtében Pozsonynál a víz szine fölemelkedett; még pedig az 1870. év előtti állapothoz képest: a kisvizeknél körülbelöl T0—50 cm.-rel; a középvizeknél 60—70 cm.-rel és a legmagasabb árvizeknél mintegy 30 cm.-rel. 2. A még hátra levő dunai ármentesítési munkák teljes befejezte után Pozsonynál jövőben még 30 cm.-nyi vízszin-emelkedés várható az eddigi legmagasabb 1899. évi jégnélküli árvíz színe (+ 770 cm.) fölött, de mivel ezen munkáknak legnagyobb része (75%-a) Bécs fölött fekszik az úgynevezett tullni medenczében és létesítése főként Bécs városára nézve esetleg igen 13*
