Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)

Tartalom

100 A DUNA És MORVA FOLYOK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZSZÍN EMELŐ HATÁSA A POZSONYI LEGMAGASABB JÉGNÉLKÜLI VÍZÁLLÁSOKRA. súlyos következményekkel járhat, ez okból a tullni medencze ármentesítése ez idő szerint be nem látható idő múltán fog csak valamikor bekövetkezhetni és hatását Pozsonynál éreztetni; minélfogva a Pozsonynál különben várható 30 cm.-nyi vízszín-emelkedés is csak igen hosszú idő múlva fog egykor esetleg beállani. 3. A Morva-szabályozás végrehajtása előtti, vagyis jelen állapotban a Morva folyóban Hohenaunál 300 cm.-ren felül emelkedő nagy vizeknek teljes hatása — átlag — 38 órával később jelentkezik Pozsonynál, mint a Dunáé. 4. A Morva legmagasabb vizeinek egy része bizonyos mértékben tározódik a Morva melletti hullám­téren; — ellenben a Duna legislegmagasabb vizei alig mutatnak valami csekély tározódást. 5. A Morva melletti hullámtéren tározódó víztö­meg azonban elenyésző csekélység a Duna összes víztömegéhez képest; úgy hogy a Duna és Morva folyók egyesült vizei a legmagasabb vízállásoknál együttesen csak igen csekély tározódást mutatnak és jelen állapotjukban nem bírnak — a folyó vizeknél általában tapasztalható tározásnál lényegesen nagyobb tározó képességgel. 6. A Morva szabályozás végrehajtása után meg fog ugyan gyorsulni a hohenaui legmagasabb Morvavíz hatásának lefelé haladása, de átlag még mindég körül­belül 19 órával fog későbben érkezni Pozsonyba, mint a steini Dunavíz hatása; remélhető ennélfogva, hogy a Morva-szabályozás végrehajtása után sem fog — általában véve — a Duna és Morva legmagasabb árvizeinek hatása egészen egyenlő időben érkezni Pozsonyba. 7. Ami a Morva hullámterén tározódó víztöme­get illeti, bizonyosnak vehető, hogy; ha van is némi tározás a Morva mellékén, az oly csekély víztömeg lehet, mely a Duna víztömegéhez képest elenyészik. 8. Az előbbi jelenségnél fogva tehát csupán csak a Morva-szabályozás végrehajtásának következtében még nem fog a Morvából az eddiginél lényegesen nagyobb víztömeg érkezni Pozsonyhoz és itt a víz színét számba- vehetöleg emelni. 9. De noha a Morva-szabályozás végrehajtása következtében nem fogja Pozsony városát valami különös veszedelem fenyegetni, mégis nem lehet ebben egészen megnyugodni; mert nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a Duna és Morva folyók maximális árvizei, — bár csak kivételesen — mégis egy ugyan­azon időben lógnak valamikor Pozsonyba étkezni és az ottani vízszín magasságát együttesen fogják létre­hozni ; minélfogva az árvizek összetalálkozásának eshetősége múlhatatlanul tekintetbe veendő, még az esetben is, ha a Duna ausztriai szakaszán eddig még hátra maradt munkák kivitele véglegesen elhagyatnék. 10. Egyébként is Pozsony városára nem elég csak azt tudni, hogy a Morva folyó szabályozása nem okozhat Pozsonynál jelentékeny vízszín-emelkedést, hanem főként annak megállapítására van szüksége, hogy egyáltaljában mily magasságra emelkedhetnek Pozsony­nál az árvizek? Mert nincs teljesen kizárva annak a lehetősége, hogy bizonyos légköri események követ­keztében úgy a Dunának, mint a Morvának eddig észlelt legmagasabb árvizei egyszerre fognak valami­kor Pozsonyhoz jutni; ami ugyan eddig még nem történt meg, de jövőben megtörténhet és ez esetben Pozsonynál csakugyan az eddiginél lényegesen maga­sabb vízállások lesznek várhatók. 11. Minthogy azonban a morvaszabályozás végre­hajtása után is körülbelöl annyi másodperczenkénti víztömeg leérkezése várható Pozsonynál, amennyi eddig érkezett: a szabályozás utáni állapot csak annyiban fog különbözni a mostanitól, amennyiben egyrészről a morvaparti töltések között a Morva árvizei az eddi­ginél nagyobb magasságra fognak emelkedni, anélkül, hogy lényegesen több vizet hoznának másodperczen- kint; másrészről pedig abban állhat be különbség, hogy a Duna és Morva maximális árvizeinek találko­zása — bizonyos légköri körülmények alakulása ese­tében — valamikor talán bekövetkezhet. 12. Erre a föltételezett legrosszabb esetre végre­hajtván az illető műveleteket, kijön, hogy: a) A legmagasabb tavaszi — jégnélküli — árvizek találkozása esetében Pozsonynál körülbelöl 680 cm. magasságú vízállás várható; amelyhez hasonló azon­ban már eddig is több ízben előfordult és így különös aggodalomra okot nem ad. S) A legmagasabb nyári árvizek találkozása ese­tében pedig kerekszámban mintegy 820 cm. magas­ságú vízállás várható Pozsonynál, mely az 1899. évi eddigi legmagasabb jégnélküli vízállást (770 cmt.) 50 cm.-rel haladná túl és Pozsony városában méltán kelthet aggodalmat. 13. Még pedig annál inkább, mert ezenkívül a Duna folyamnál ez ideig még hátralevő munkák végre­hajtása még külön 30 cm.-nyi vízszin-emelkedést okoz­hat Pozsonynál, minélfogva a legkedvezőtlenebb esetben 50 -j— 30 = 80 cm.-nyi vízszín-emelkedés várható Pozsonynál az eddigi (1899. évi) legmagasabb jégnél­küli árvíz szine fölött. Minthogy pedig 1899-ben -f- 770 cm. magasságra emelkedett Pozsonynál az árvíz szine, ennélfogva jövőben, a bekövetkezhető és szá­mításba vehető legrosszabb esetben 770 -j- 80 — 850 cm. magasságra emelkedhet Pozsonynál a jégnélküli árvíz szine. 14. Mindezek után — tekintve, hogy Pozsonynál a legmagasabb jeges árvíz magassága 1862-ben + 835 cm. volt, sőt 1850-ben -f-. 982 cm.-re emelkedett, a víz- mércze jelenlegi О pontja fölött, - önként követke­zik, hogy Pozsony városa legnagyobb árvíz veszedelmét a jeges árvizek okozzák; minélfogva legnagyobb gond fordítandó arra, hogy Pozsony körül a jég levonulása meg ne zavartassák jégdugulások, vagy más egyéb folyási akadályok által; a pozsonyi vízi építkezéseknél pedig mindenkor szem előtt tartandó, hogy a jégnélküli árvíz magassága a pozsonyi vízmércze О pontja fölött -j- 850 centiméterre is fölemelkedhet. Budapesten, 1900. év május havában. Péch József, ministeri tanácsos.

Next

/
Thumbnails
Contents