Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)

Tartalom

98 A DUNA ÉS MORVA FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZSZÍN EMELŐ HATÁSA A POZSONYI LEGMAGASABB JÉGNÉLKÜLI VÍZÁLLÁSOKRA

Lássuk tehát, hogy ily esetben mily magasságú árvizek hatásai érkeznének Pozsonyhoz, és ezek mily magasságra emelnék Pozsonynál az árvíz szinét?

A D) kimutatás és E) grafikon azt mutatja, hogy a tavaszi jégnélküli legmagasabb árvíz Steinnál a Dunában + 404 cm. volt, és Hohenaunál a Morvában + 386 cm., a nyári legmagasabb árviz pedig Steinnál + 627 cm. és Hohenaunál + 348 cm.

Ezek a tavaszi és nyári maximális vízállások hatásai azonban nem egy időben érkeztek mind a két helyről Pozsonyba; de tegyük föl, hogy — előttünk most még ismeretlen okoknál fogva — jövőben valamikor egyszerre fogják hatásukat Pozsonynál éreztetni, és keressük, hogy ezen árvizek együttesen mily magasságú vízállást fognak Pozsonynál okozhatni?

Erre а К alatti arányvonal már képes megadni a feleletet; mert noha ezen arány vonal a szabályozás előtti állapot adataiból van megszerkesztve, de miként előbb már kimutattuk: a Morvaszab lyozás kivitele a víztömegben nem okozhat lényeges változást, és így ezután is körülbelöl annyi víztömeg leérkezése várható Pozsonynál, a mennyi eddig érkezett; a szabályozás utáni állapot tehát csak annyiban fog különbözhetni a mostanitól, amennyiben egy részről a Morva árvizei ezután a morvaparti töltések között az eddiginél nagyobb magasságra fognak emelkedni anélkül, hogy lényegesen több vizet vezetnének; másrészről pedig abban állhat be különbség az eddigitől, hogy a két folyó maximális árvizeinek találkozása valamikor talán mégis bekövetkezhet. A Duna és Morva maximális árvizei tehát ezután is körülbelül csak annyi víztömeget fognak másodperczenkint Pozsonyba hozni, mint eddig a Morva szabályozása előtt, de ezek másként találkozhatnak össze. Erre a föltételezett másként való találkozásra pedig а К arányvonal szintén képes feleletet adni.

Hogy a nyerendő eredményben még inkább megbízhassunk, megszerkesztettük még az Z<j(külön melléklet) alatti vízjelzö vonalat is.

Az L) lapon ugyanis fölraktuk az I. csoportosítás 3. és 5. rovataiból, összrendezök gyanánt a felülről egyszerre érkező vizek összegét, és az általuk Pozsonynál létrehozott vízállást. A fölrakott pontokat egy folytonos vonallal összekötve egy oly vízjelzö vonalat kaptunk, amelyről minden további számítás nélkül leszedhetjük a Pozsonynál várható vízállások magasságait.

Ezek után kiszámítottuk a Pozsonynál várható vízállásokat К és L vonalakból és a következő eredményeket találtuk:

a) A legmagasabb tavaszi — jégnélküli — árvizek találkozása esetében felülről jönne Pozsonyhoz: Steinból (föltéve, hogy jégnélküli volt) ... ... ... 404 cm.

Hohenauból 386 cm., ez arányosítva G)

szerint = ... ... 178 cm.

fölülről jönne összesen: 582 cm. Ez okozna Pozsonynál:

К szerint: 582X1-17 ==

_ ... ... ... 681 cmt.

L « ... ... ... ... ... 682 «

átlag: 682 cmt.

Ezek a várható jégnélküli tavaszi vízállások azonban sokkal alacsonyabbak, mint aminök Pozsonynál már eddig is több ízben előfordultak és így véleményünk szerint a tavaszszal várható jégnélküli árvizek különös aggodalomra okot nem adnak.

b) A legmagasabb nyári árvizek találkozása esetében

fölülről jönne Pozsonyba:

Steinból ... ... ... .... — -- 627 cm.

Hohenauból 348 cm., mely

arányosítva G) szerint _ ... ... ... 97 cm.

fölülről jönne összesen: 724 cm.

Ez okozna Pozsonynál:

К szerint 724XP155 = ... ... ... 836 cmt.

L « ... ... ... ... _ ... 828 (c

közép értékben: 832 cmt.

c) Még egy eset volna ugyan számításba vehető, azon eset t. i., midőn a tavaszi legmagasabb Morvavíz találkoznék Pozsonynál a nyári legmagasabb Dunavízzel. Ez eshetőség bekövetkeztét azonban valószínűtlennek tartjuk, mert vagy a Duna maximális víztömegének kellene — az eddigi tapasztalatokkal ellentétben — tavaszszal beállania, vagy pedig a Morva árvizének kellene — szokásától eltéröleg —- nem a tavaszi hóolvadás idején, hanem szintén a vehemens és hosszantartó nyári esőzésekből keletkeznie. Minthogy pedig a Duna legnagyobb árvizét okozó záporesök az Alpeseken a tavaszszal épp oly kevéssé valószinüek, mint az, hogy a Duna vízgyűjtőjében beállani szokott — a magas hegyek havát és jegét olvasztó — augusztusi nagy felhőszakadások czentruma a tiroli Alpesektöl a Cseh- Morva hegységekig terjedjen; ennélfogva ez eshetőséget csak megemlítjük, de számbavételét túlhajtásnak tartva, vele tovább nem foglalkozunk, csak azt jegyezvén meg. hogy ezen valószínűtlen esetben Pozsonynál körülbelöl 870 cm. magasságra emelkednék az árvíz színe.

d) A várható vízszin-emelkedést megkísérlettük még kiszámítani a másodperczenkinti víztömegek segélyével is.

Ismeretes ugyanis a Morva-kirendeltség méréseiből és számításaiból, hogy az 1895. évi legmagasabb vízállás (368 cm.) idejében a Morva anyamedrének vízemésztése Hohenaunál 680 m3 volt, és a hullámtéré 500 m3, összesen 1180 ms.

Ismeretes továbbá a vízemésztések görbéje Pozsonynál M) és Hohenaunál N) (Külön melléklet.)

Ismeretes végül, hogy 1899-ben Pozsonynál az eddigi legmagasabb jégnélküli vízállás (770 cm.) úgy jött létre, hogy a Dunáról jövő steini 627 cm. magassági vízállásnak hatása találkozott a Morvából érkező hohenaui, körülbelöl 260 cm.-nyi vízállásnak hatásával.

Nem ismerjük azonban azt a vízmennyiséget, mely a Duna és Morva vizeiből folyás közben ekkor hátramaradt; vagyis: nem ismerjük azt a vízmennyiséget, amennyivel a fölülről jövő vizek lefolyás közben megfogytak; de föltehetjük, hogy a Dunából máskor is annyi fog visszamaradni, illetve megfogyni a steini 627 cm. magasságú vízállás víztömegéből, mint 1899-ben; —- a Morvánál pedig vegyük föl azt a