Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
A DUNA ÉS MORVA FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZSZÍN EMELŐ HATÁSA A POZSONYI LEGMAGASABB JÉGNÉLKÜLI VÍZÁLLÁSOKRA, g 7 sincs az arányvonalban, pedig mutatkoznia kellene abban a vízmagasságban, a melyben a folyóvíz az anyamederböl kilép és a hullámtéren szétterül; ha ezen szétterülés közben egyszersmind víztömegének egy lényeges része a hullámtéren tényleg hátra maradna. Mindezekből pedig az következik, hogy ha van is bizonyos mértékben tározás a Morva melletti hullámtéren, az oly csekély víztömeg lehet, hogy a Duna víztömegéhez képest elenyészik. Az arányvonalból is szemmellátható tehát, hogy a Pozsony fölötti hullámterek összes hatásukban nem bírnak — jelen állapotukban — a folyó vizeknél általában tapasztalható tározásnál lényegesen nagyobb tározó képességgel. MÁSODIK RÉSZ. A Morva szabályozása után jövőben várható következmények. Miután az előbbiekből megismertük a Morva árvizeinek lefolyás közben nyilvánuló sajátságait, immár folytathatjuk tanulmányunkat arra .nézve is, hogy a szabályozás megtörténte után milyen következmények várhatók ? Nevezetesen: 1. A Morva felső mérczéjén (Hohenaunál) mutatkozó magas vízállások hatásának Pozsonyba való leérkezési ideje miben fog változást szenvedni ? Erre nézve úgy véljük, hogy a szabályozás végrehajtása után csakis megrövidülhet a leérkezési idő, részint azért, mert az árvédelmi töltések fölépülte után az árvíz egy része a Morva hullámterén szét nem ömölhet és így az anyamederre szoríttatva itt az eddiginél nagyobb magasságra lesz kénytelen emelkedni, amivel együtt jár a lefolyási sebesség megnövekedése; részint pedig azért, mert ha a végrehajtott átvágásoknak is lesz valami észrevehető hatása az árvizek lefolyási idejére, az természetesen csakis a lefolyás meggyorsulásában nyilvánulhat. Rövidebb idő alatt azonban még sem érkezhet le a hatás, mint akkor szokott leérkezni, mikor a víz még az anyamederben folyik, vagyis: legföljebb az tehető föl, hogy a szabályozás után a legmagasabb árvíz hatása is szintén oly gyorsan fog leérkezni Pozsonyba, mint ahogy leérkezik már most is az olyan Morva-víz, mely az anyamedret — átlagosan véve — szinültig megtölti. Ez az állapot Hohenaunál körülbelül -j- 220 cm. magas vízálláskor áll be, amikor B) szerint 19 óra alatt érkezik le a hatás Hohenau- ból Pozsonyba. Lehetségesnek vehetjük tehát, hogy a Morvaszabályozás megtörténte után a hohenaui legmagasabb Morvavíz hatása körülbelol 19 óra alatt fog Pozsonyba érkezni. Ha ezt a lehetőséget tekintetbe veszszük és a C) összehasonlítás hohenaui adatait ennek megfelelően átszámítjuk, akkor 1 nap 14 óra = 38 óra helyett átlag még mindég mintegy 19 órával későbben érkeznék a hohenaui vízállás hatása Pozsonyba, mint a steini vízállásé; remélhető tehát, hogy — általában Évkönyv XI. véve a szabályozás után sem fognak a Duna és Morva árvizeinek hatásai egészen egy időben érkezni Pozsonyhoz, mint ahogy legtöbbnyire most sem érkeznek. De ez csak általánosságban remélhető és nincs kizárva annak lehetősége, hogy a két folyó árvizei mégis oly időben fognak felülről megindulni, hogy hatásaik egyes esetekben éppen egy időben érkeznek Pozsonyba úgy, amint az C) szerint eddig is kivételesen megtörtént, például 1895. évi márczius havában. Az árvizek összetalálkozásának eshetőségét tehát múlhatatlanul számításba kell vennünk. 2. Tározás, illetve vízfogyás tekintetében az II. 2. a. pont alatt már kimondtuk, hogy a Morva legmagasabb vizei jelenleg bizonyos mértékben tározódnak; a 4. pontban pedig arra a következtetésre jutottunk, hogy ha van is bizonyos mértékben tározás a Morva melletti hullámtéren, az oly csekély víztömeg lehet, mely a Duna víztömegéhez képest elenyészik. De ha már eddig is csak elenyésző csekély víztömeg tározódhatott a Morva hullámterén a Duna víztömegéhez képest, még inkább elenyésző csekélység lesz az jövőben a szabályozás után, midőn a tározást előidéző hullámterek majdnem egészen meg fognak szűnni. Ebből ugyan az következik, hogy tehát a szabályozás után nagyobb víztömeg fog a Morva árvizének idejében Pozsonyhoz érkezni, mint most; de több mégsem érkezhet, mint amennyi eddig, hozzá adva a Morva hullámterén táro- zódni szokott víztömeget; ez pedig elenyésző csekélység a Duna víztömegéhez képest; minélfogva kimondhatjuk, hogy a Morvaszabályozás végrehajtása, illetve a Morva melletti aránylag csekély tározás megszüntetése következtében nem fog a Pozsonyba érkező' víztömeg számbaveen- dőleg megszaporodni és az árvíz színét Pozsonynál lényegesen fölemelni. III. Mily magasságra emelkedhetnek Pozsonynál az árvizek egyáltalában? A fentieknek megállapításával már be is fejezhetnök a Morvaszabályozás hatásának tanulmányát. Ámde Pozsony városára nézve nem elég csak azt tudni, hogy a Morvaszabályozás egymagában nem okozhat jelentékeny vízszin - emelkedést Pozsonynál, hanem főként annak megállapítására van szüksége, hogy egyáltalában mily magasságra emelkedhetnek Pozsonynál az árvizek? Erre vonatkozólag a fentiek alapján kimondhatjuk, hogy a Morva tervezett szabályozása után sem fog a Morvából az eddiginél jelentékenyen nagyobb víztömeg Pozsonyhoz érkezni, és itt a víz színét lényegesen fölemelni; de az lehetséges, hogy bizonyos légköri események következtében, úgy a Dunának, mint a Morvának eddig észlelt legnagyobb árvizei egyszerre fognak Pozsonyhoz érkezni; ami ugyan még nem történt meg eddig, de jövőben megtörténhet, és ez esetben Pozsonynál csakugyan az eddiginél magasabb vízállások lesznek várhatók, még akkor is, ha a Duna ausztriai szakaszán eddig hátra maradt munkák kivitele véglegesen elhagyatnék. 13
