Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
A DUNA ÉS MORVA FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZSZÍNEMELÖ HATÁSA A POZSONYI LEGMAGASABB .JÉGNÉLKÜLI VÍZÁLLÁSOKRA. () ] hoz képest; a legmagasabb (+7 m. felüli) vízállások pedig mintegy 30 czentiméterrel. Ezen eredmény ellenőrzése czéljából még külön- külön is egybevetettük azokat az adatokat, a mikor a Steinból jövő vizek alacsony, és a mikor magas vizekkel találkoztak Pozsonynál; de ezen egybevetések is csak azt eredményezték, hogy az Ausztriában eddig már végrehajtott vízi munkák Pozsonynál körülbelül 30 cm.-nyi vízszínemelkedést okoztak a legmagasabb vízállásnál. Elfogadhatónak véljük e szerint, hogy Pozsonynál mintegy 30 cm.-rel emelkedett följebb a legmagasabb árvizek magassága az Ausztriában ez ideig végzett ár mentesítési és mederrend ezési munkák következtében. Ezen eredményre támaszkodva most már tovább folytathatjuk kutatásunkat és azt kereshetjük, hogy az Ausztriában még ezutánra végzendő ármentesítési és meder-rendezési munkák végrehajtásától mily víz- színemelkedés várható még Pozsonynál a jövőben? Erre nézve nagyon nyomós adatnak tartjuk azt, hogy miként már előbb közöltük, az ausztriai összes munkáknak fele része van már ez ideig végrehajtva és még ugyanannyi van hátra; úgy véljük tehát, hogy nem térünk el lényegesen a valóságtól, a midőn föl- teszszük, hogy a még hátralevő munkák valamikori végrehajtásának szintén oly hatása lesz, mint a már eddig elvégzett munkáknak; vagyis, hogy az ausztriai Dunaszabályozás teljes befejezésének szintén még körülbelül 30 cm.-nyi vízszínemelö hatása lesz a pozsonyi legmagasabb vízállásokra. Ezen föltevésünk azonban csak akkor volna egészen kifogástalan, ha a már teljesített és még csak ezután teljesítendő munkák között semmi különbség nem léteznék; ámde szigorúan véve a dolgot, ez nem állítható; mert bizonyos különbségek igenis vannak, még pedig lényegesek. Lényeges különbség például az, hogy a még hátralevő munkáknak legnagyobb része — a tullni medencze 28724 kát. holdjának ármentesítése — 40—50 kilométerrel nagyobb távolságban fekszik Pozsonytól, mint a már teljesített munkák; már pedig az ármentesítö munkának vízszínemelö hatása a távolsággal fogy, sőt bizonyos távolságban teljesen elenyészik. így például: a Bécs közelében fekvő Dunaszaka- szon 1870—1876. években végrehajtott munkák Bécs- nél 90 cm.-rel emelték a maximális vízszínt, a 45 kilométerrel alantabb fekvő Hainburgnál pedig csak 20 cm.-rel. Úgyszintén az 1890. év végéig teljesített összes dunai munkák Bécsnél 160 cm. és Hainburgnál csak 30 cm. vízszínemelkedést hoztak létre (a bécsi vízrajzi hivatal adatai szerint). Ebből a szempontból tekintve a dolgot, azt lehetne tehát reményleni, hogy a még hátralevő ausztriai munkák 30 cm.-nél kevesebb vízszin-emelkedést fognak Pozsonynál okozni. Ellenben a Morvatoroknál fekvő 9699 kát. holdnyi terület Pozsony közelében van, és eddigelé a magas árvizek némi tározásául szolgált; jövőre pedig, ha ármentesítve lesz teljesen, — tározó hatásának megszűntével, — némileg hozzájárulhat a pozsonyi vízszín emeléséhez. Valamint az is lehetséges, hogy a Traun és Enns folyók körül még ezutánra végzendő munkáknak is lehet némi csekély vízszínemelö halása a pozsonyi legmagasabb vízállásokra, noha az e tárgyban készült szakértői jelentés szerint különös súlyt fektetnek arra, hogy a víz rohanó áramlása jövőben megfékeztessék, és a hordalék képződése ott helyben elösegíttessék. (Expertenbericht zur Traun-Reguli rung.) A fentiek szerint tehát egy részben azt lehet remélni, hogy Pozsonynál a legmagasabb víz színe nem fog 30 cm.-rel sem emelkedni az eddigi legmagasabb árvíz színe fölött, — másrészt pedig attól lehet tartani, hogy 30 cm.-nél még nagyobb vízszín- emelkedés is bekövetkezhet. Ezekután úgy véljük, hogy legbiztosabban cselekszünk, ha azt fogadjuk el, hogy az Ausztriában még hátralevő dunaszabályozási és ármentesítési munkák végrehajtása után Pozsonynál jövőre még körülbelől 30 cm.-nyi vízszínemelkedés várható az eddigi legmagasabb 1899. évi jégnélküli árvíz színe (770 cm.) fölött. II. A Morva folyó — tervezet szerinti — szabályozásának várható hatása a Duna pozsonyi vízállásaira. A Morva-szabályozás hatásának, illetve következményeinek kutatásánál tanúimányunkat két részre osztjuk; az első részben földerítjük a Morva folyó vízjárásának jelenségeit a szabályozás előtti, mostani állapotban, — a második részben pedig kimutatjuk a szabályozás után jövőben, várható következményeket. ELSŐ RÉSZ. A Morva, szabályozás előtti, jelenlegi állapota. 1. Szükségesnek tartjuk legelsöbben is azt hozni tisztába, hogy a Morva folyó kulminácziójának hatása korábban, vagy későbben érkezik-e le Pozsonyba, mint a Dunáé, avagy egyszerre : egyidöben ? [A. Helyszínrajz). Ennek megállapítására az 1893/9-ik évi vízállások grafikonjai alapján megszerkesztettük а В) (külön melléklet) alatti vonalakat a leérkezési időkről, és C) alatt a leérkezési idők összehasonlítását azon esetekben, midőn a Morvának vízállása Hohenaunál meghaladja а О pont fölötti 300 centimétert. Miután azonban a hohenaui vízállásokról csak 1893. óta vannak följegyzéseink, így csak az 1893-tól 1899-ig terjedő rövid hét évi adatokból tehetjük meg következtetéseinket. Az 1893/9-ik évi vízállások pedig azt mutatják, hogy ez időben Hohenaunál (C. szerint) 11-szer emelkedett -j- 300 cm.-en felül a Morva vize és ezen vízállások hatása átlag 1 nap 14 órával későbben érkezett Pozsonyba, mint a Steini Duna-vízállás hatása. Az látszik továbbá a C) összehasonlításból, hogy Hohenaunál a -j- 300 cm.-en fölül emelkedő vízállások többnyire márczius és május havakban fordúltak elő és csak egyszer történt ettől eltérés, amennyiben 1897-ben augusztus havában 350 cm.-re emelkedett Hohenaunál a víz szine. 12*
