Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)

Tartalom

92 A DUNA ÉS MORVA FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZSZÍNEMELÖ HATÁSA A POZSONYI LEGMAGASABB JÉGNÉLKÜLI VÍZÁLLÁSOKRA.

C) Összehasonlítása

a steini és hohenaui kulminácziók leérkezési idejének Pozsonyba.

(A mikoron a vízállás Hohenaunál meghaladja a 0 pont fölötti -j- 300 cmt.)

A steini kulmináczió

A hohenaui к u

imináczió

A pozsonyi kulmináczió

A hohenaui kulmii i d e j

e

cö te

Cfí

hatását éreztette Pozsonyban

i d e j

e

te

In

j hatását éreztette 1 Pozsonyban

i d e j

e

te

in

náczió hatása korábban vagy későbben érkezett Pozsonyba

nap

óra

ci

te

стЗ

nap

óra

nap

óra

сб

te

ct

nap

óra

nap

óra

&

te

korábban

későbben

В

s

В

nap

óra

nap

óra

1893

III/4

8

139

Ш/5

5

III/3

8

344

Ш/4

16

Ш/5

8

387

13

.

III/19

' 7

137

III/20

4

Ш/22

8

320

III/23

12

III/19

16

340

•

3

8

1895

III/28

8

339

IV/1

22

Ш/31

16

368

1У/1

22

IV/l

7

585

0

0

Y/23

7

255

V/24

11

V/24

7

307

У/25

11

V/25

7

445

1

0

1896

III/23

8

174

III/24

5

111/27

8

323

III/28

13

III/24

16

375

.

4

8

V/6

7

350

V/7

22

V/10

7

323

V/ll

12

V/7

24

514

•

3'

14

1897

III/4

8

70

III/5

5

III/8

8

336

III/9

15

III/4

16

280

4

10

У/21

7

319

У/22

20

V/22

7

342

V/23

15

V/23

7

481

0

19

VIII/2

15

595

VIII/4

15

Vin/5

7

350

VIII/6

17

VIII/4

19

740

•

2

2

1899

V/18

7

157

V/19

4

V/15

7

340

V/16

15

V/19

7

361

2

13

.

IX/17

7

627

IX/19

7

IX/19

7

265

IX/20

5

IX/19

5

770

Átlag

•

1

22

14

A fönforgó kérdésnek bővebb megvilágítására összeállítottuk továbbá D) alatt a Dunában Steinnál és a Morvában Hohenaunál észlelt legmagasabb havi vízállások kimutatását és ennek alapján megszerkesztettük E) (külön melléklet) alatt a legmagasabb havi vízállások grafikonját; a melyből szintén látható, hogy a Morva -j- 300 cm.-en felüli magas vízállásának kul- minácziója többnyire későbben jelentkezik, mint a Dunáé (a Ü! — b \ — с сг).

Kimondhatónak véljük e szerint azt a tapasztalatot, hogy a jelen állapotban a Morva -(- 300 cm.-en felüli nagy vizeinek hatása többnyire későbben jelentkezik Pozsonynál, mint a Dunáé.

2. A hohenaui vizek hatásának leérkezésére nézve már fentebb megállapítottuk, hogy a jelen állapotban a Morva árvizeinek hatása többnyire későbben mutatkozik Pozsonynál, mint a Dunáé, még pedig C) kimutatás szerint átlag 1 nap és 14 órával.

Ez annyiban fontos jelenség, amennyiben föltehető, hogy a Morva szabályozás következtében a Morva árvizei gyorsabban fognak Pozsonyhoz levonulni, mint most

és így szaporodik azon eshetőségek száma, a midőn a Morva árvizének kulminácziója találkozni fog a Duna árvizének kulminácziójával és ennek következtében az eddiginél magasabb vízállás jöhet létre Pozsonynál.

Igen, de nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy a Morva árterületén jelenleg levonúlni szokott árvíz nem marad lényegesen hátra folyásában az anyamederben folyó víztömegtől és ennélfogva az árvíz majdnem egész tömegével körülbelöl egyszerre érkezik le már most is a Dunába; úgy, hogy az árvédelmi töltések kiépítése után nagyobb magasságban fognak ugyan a töltések között az árvizek levonulni, de magukkal nem fognak az eddiginél lényegesen több vizet vezetni és ennélfogva nem is fognak Pozsonyban az eddiginél lényegesen magasabb vízállást okozni.

Az a kérdés is tisztába hozandó tehát, hogy a Morva árvizének egy tekintélyes része nem késik-e el folyás közben a hullámtéren való levonuláskor, vagyis: a Morva jelenlegi hullámterén szokott-e az árvíz tározódni ? «Tározódás» alatt értve azt a jelenséget, midőn a folyó összes víztömegének egy része, a hullámtéren