Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)

Tartalom

A Duna és Morva folyók szabályozásának vízszínemelő hatása a pozsonyi legmagasabb jégnélküli vízállásokra.

(4 kimutatással és 10 külön rajzmelléklettel.)

A Duna folyam ausztriai szakaszának rég idő óta folyamatban levő és a Morva folyónak még csak tervezett szabályozása nemcsak Pozsony városnak, mint legközelebbről érdekeltnek keltette föl aggodalmát, hanem egyben a magyar kir. országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztályának is figyelmét több év óta magára vonta és igen szükségessé tette ezen szabályozások hatásának tüzetes tanulmányozását, különösen pedig annak lehető pontos megállapítását, hogy a Pozsonynál mutatkozó vízállásokra mily hatása volt már eddig is a Duna folyam ausztriai szakaszán véghezvitt munkálatoknak, és ebből kiindulva ezutánra még mily következmények várhatók Pozsonynál a hátralevő ausztriai szabályozási munkák teljes befejezésétől, valamint a még csak tervezett morvaszabályozási munkák kivitelétől?

A fenti kérdéseket a vízrajzi osztály több éven át tanulmányozván, tanulmányát immár befejezte és ennek részleteit a végeredményekkel együtt a következőkben terjeszd elő.

I. Az ausztriai Duna eddigi szabályozásának hatása a pozsonyi vízállásokra.

Mielőtt e kérdés megoldásába kezdenénk, röviden elsoroljuk az Ausztriában eddig végrehajtott dunaszabá- lyozási munkákat és azok hatását.

A bécsi vízrajzi hivataltól nyeri adatok szerint — melyekért hálás köszönetünket ezennel kifejezzük — Felső-Ausztriában történtek ugyan több kisebb ármentesítések, de ezek hatása általában helyi természetű és a folyam alsó szakaszára, tehát Pozsonyra sem voltak észrevehető hatással.

Alsó-Ausztriában a XIX. század első felében egyetlen nevezetesebb ármentesítés az volt, mely a Nord-Westbahn—Stockerau — Korneuburgi szakaszoknak kiépítése által jött létre a balparton; ehhez még egy gátvonal csatlakozott, mely hat kilométerre Bécs fölött, Jedlersee-nél, az úgynevezett Hubertus-Dammban végződött. E hely egyszersmind kezdőpontja a hetvenes években (a Bécs körüli Dunaszabályozás alkalmával) épített balparti gátaknak. Ezek az ármentesítések is kisebb terjedelműek voltak és hatásuk nem Ítélhető meg, mert az 18-49 előtti vízmércze-észlelések megbízhatatlanok.

Nagyon jelentékeny hatása volt azonban azon szabályozási munkálatoknak, melyek főként Bécs városa érdekében 1870—1876 évek között hajtattak végre, s magukban foglalják a Duna medrének szabályozását Nussdorftól Fischamendig, valamint Bécs városának ármentesítését és ezzel kapcsolatosan a balparti hullámtér ármentesítését ugyanazon a szakaszon.

Ezekhez a munkálatokhoz csatlakoznak továbbá azok a folyamszabályozó és ármentesítö munkálatok, melyek az 1881. évi törvényhozási intézkedés következtében az Isper beömlése és Nussdorf közötti, valamint a Fischamend—Dévény közötti szakaszon 1882— 1901. években, 20 évi időközben végrehajtatni rendeltettek és így még ma is folyamatban vannak. Megjegyezzük, hogy az Isper és Nussdorf közötti munkálatok mederszabályozásra vonatkoznak, míg a Fischamend—Dévény közötti munkálatok felölelik a Morva- mező ármentesítését is, mely különben már 1870-ben vette kezdetét.

Megemlítjük még előzetesen, hogy a Duna folyam ausztriai vonalán 1869. év óta ez ideig összesen 39 492 kataszteri hold nagyságú terület mentesítetett a Duna árjától, — jövőben pedig 38.423 kát. hold lenne még ármentesítendö, melynek legnagyobb része, számszerűi: 28.724 kát. hold a Bécs fölötti, úgynevezett tullni medenczébe esik, és csak 9.699 kát. holdnyi terület fekszik közvetetlenül a Dévény melletti Morvatoroknál.

Az imént közlött adatokra támaszkodva, tanulmányunk megejtésében a legtermészetesebb sorrendet követtük és mindenek előtt azt a hatást állapítottuk meg, a melyet az ausztriai Dunában eddig végzett mederszabályozási és ármentesítési műveletek okoztak a pozsonyi vízállásokra; és ebből kiindulva következtettünk arra a hatásra, mely a hátralevő ausztriai munkák végrehajtásától ezután még várható.

E czélból egybevetettük a korrespondeáló vízállási adatokat úgy az ausztriai Dunaszabályozás megkezdése előtti időszakból, névszerint 1865—1869. évekről, valamint az ausztriai Dunaszabályozás hatása következtében beállott jelenlegi, 1895—1899. évi állapotról, és az egybevetések eredményeit fölraktuk 1. lapra, a melyből világosan látható, hogy a pozsonyi kisvizek mintegy 40—50 cm-rel, továbbá a közép magasságú vizek (а+З és 4.5 m. közöttiek) mintegy 60—70 czentiméterrel emelkedtek az 1870. év előtti állapot-