Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
Dunamenti magasságmérések. (38 külön rajzmelléklettel.) A vízrajzi osztály által végzett dunamenti magasságmérések a folyamnak csupán Dévény, Baziás közötti szakaszára terjednek ki, míg a Baziás alatti szakaszon, az aldunai zuhatagok szabályozásával kapcsolatban, az aldunai vaskapu szabályozási m. kir. müvezetöség teljesítette a magasságmérési munkálatokat. A vízrajzi osztály a Dévény-Baziási folyamszakaszon 1894/95. évben teljesítette a magasság- mérést, míg az aldunai mérések 1890-ben történtek s így a vízrajzi osztály a — m. kir. kirendeltség által — Baziáson elhelyezett fixpontokat bemérhette, vagyis más szóval saját méréseit az aldunai mérésekkel kapcsolatba hozhatta. A vízrajzi Évkönyvekben a vízrajzi osztály rendszerint csupán saját működéséről szokott számot adni, ez esetben azonban, hogy a Duna magyarországi részére vonatkozó magasságmérési adatok egy helyen és egymással összefüggésben legyenek föltalálhatók, czélszerünek vélte jelen közleménye keretébe, saját adatain kívül, az aldunai magasságmérések adatait is fölvenni. E czélból a vízrajzi osztály kikérte és megnyerte az aldunai m. k. hajózási hatóság engedélyét s ezen engedély folytán a müvezetöség által 1890-ben közzétett művelet alapján e helyen közli az Aldunára vonatkozó adatokat is, még pedig tekintettel az adatoknak különböző eredetére, egymástól elkülönített két szakaszban. A) A Dévény-Baziás közötti szakaszon, a vízrajzi osztály által, 1894/5. évben teljesített magasság- mérés adatai. A vízrajzi osztály által a dunamenti magasság- mérésnél alkalmazott módozatok teljesen azonosak a Tisza-, Bodrog-, és Béga mentén alkalmazott már ismertetett módozatokkal, s a használt műszerek is ugyanazok, úgy hogy ezek újból való ismertetése e helyen fölösleges és csak arra hivatkozunk, hogy azoknak leírása a Vízrajzi Évkönyvek V. kötetében található. Ugyanez áll a bemért magasságmérési fixpontokra vonatkozólag is. Ezek szerint itt tisztán az adatok közlésére szorítkozunk, a Szilágyi Boldizsár kir. főmérnök által összeállított művelet alapján. Megjegyezzük, hogy jelen'eg csupán az I. rendű fixpontokra vonatkozó adatokat közölhetjük, mivel a nyilvántartási keresztszelvények ezideig csupán a budapest-titeli sz dcaszon vannak kitűzve, s így a II. rendű fixpont gyanánt szolgáló szelvénykövek is csak ezen a szaki szón vannak elhelyezve s bemérésük itt is csak jelenleg van folyamatban. Tekintettel a folyamszabályozási és ármentesitési munkálatoknál fölmerült igényekre, az I. rendű íixI. К i m u~ a Duna mentén 1894/95~ben teljesített vízrajzi magasságmérésnél, a A z ö s s z e к ö t ő p 0 n t mag a s s á g a A kötöpontnál levő különbözet oá £ N m A körmérés összekötő pontb a 1 p a r t j о b b p a Г t • m-Q ‘Ф Л *-< О 'V a Budapesttől számított körben az illető körben M í-i £ O M jának megnevezése I. mérés szerint И. mérés szerint közép I. mérés szerint II. mérés szerint közép a bal- és parti i közepe < m été Г milliméter l 91 sz. átkötési karó a balparton a Ilorányi csárdánál ... .... ................. ........... 99-501 99-498 99 ■ 4996 99-500 99-506 99-503 99-501 + 3-5 + 3-5 2 69 sz. fixpont Vácz felső határában 115'540 115"554 115-547 115-565 115-570 115-567, 115-557 + 20-5-f 17-0 3 53 sz. fixpont Esztergomban 110-765 110-786 U0-7556 110-812 110-806 110-809 110-792 + 33-5 + 13 0 4 482 sz. karó Komárom fölött a jobbparton 115-341 115.361 115-351 115-363 115-360 115-361, 115-356 + 10-5 — 23-0 5 15 sz. fixpont Medvén .................. ... 115-071 115-106 115'088, 115-094 115-084 115-089 115-089-f 0-5- 100 e 89 sz. átkötési karó Dévénynél a balparton 141-116 141-145 141-130, 141-156 141161 141-158, 141-139, + 28-0 + 27-5
