Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)

Tartalom

DUNAMENTI MAGASSÁGMÉRÉSEK. 83 pontok adatainak közlésével tovább nem késedelmes- kedhettünk és így nem maradt más hátra, mint a TI. rendű fixpontok adatainak közlésétől ez alkalommal eltekinteni s ezt arra az időre hagyni, a midőn ezeket az egész Dévény-Baziási szakaszra vonatkozólag egy­szerre közölhetjük. A tiszamenti s ezzel kapcsolatban lévő magas­ságmérések alapsikját a kiindulási pontúi elfogadott s a cs. és kir. földrajzi intézet által végleg kiegyen­lített szolnoki katonai magassági kotta állapítja meg, míg a dunamenti magasságmérések kiindulását a rákosi pályaudvar katonai magasságjegyeinek a cs. és k. földrajzi intézet által szintén véglegesen kiegyen­líteti kottája képezi. E szerint úgy a tiszai, mint a dunai magasság- mérések véglegesen kiegyenlített katonai magassági kottából indulván ki, a mérések alapsíkja is azonos s az azonosság tekintetében biztos megnyugvást szol­gáltat az a körülmény, hogy egyrészt a Rákoson át Szolnokig a katonai magasságmérés — és innen a Tisza mentén annak torkolatáig a vízrajzi magasság- mérés, — másrészt pedig Rákostól kiindulva a Duna mentén a Tisza torokig végzett magasságmérésből alkotott kör záróhibája csak 65 mm.-t tesz ki. A dunamenti magasságmérés, a kiindulási pont­nak fekvése és a tiszamenti magasságméréshez való csatlakozás folytán, három főkörre oszlik, úgymint: n) a Rákostól, vagyis Budapesttől Dévényig, b) a Rákostól, vagyis Budapesttől a Tiszatorokig s c) a Tiszatoroktól Báziásig terjedő körökre. Erről a három főkörről a következőket jegyez­zük meg, mielőtt az adatok közlésébe bocsátkoznánk. a) A Rákostól, illetve Budapesttől Dévényig ter­jedő nagykörhöz két oldalkor csatlakozik, még pedig a győri és Vágduna mentén elhelyezett fixpontok meg­határozására. b) A Rákostól, illetve Budapesttől a Tisza tor­kolatáig terjedő magasságmérés, mint már fentebb említettük, a tiszamenti magasságméréshez való csat­lakozásnál 65 mm. különbözetet konstatált. Ezt a különbözetet a Budapest Titel közötti magasságmérés saját hibájának eloszlatása után szabályszerüleg, a Budapest —Titel és a Szolnok—Titel közötti szaka­szokra aránylagosan kellett volna eloszlatni. Azonban dunai méréseink befejezésekor a tiszai fixpontok magasságai már meg voltak állapítva, sőt közre is voltak bocsátva. Ez okból, de főleg azért, mert a hiba bármiként való eloszlatásából származó korrek- cziók az egyes fixpontok kottáiban oly kicsiny külön­bözeteket okoznak, melyeknek gyakorlati fontossága egy- átalán nincs s így a tiszai fixpontok már közzétett kottáinak igazítása gyakorlati haszon nélkül csak zavarokat okozott volna, — a Tiszatorkolatnál mutatkozó különbözetet egészben a Budapest—Titel közötti szakasz fixpontjaira oszlattuk el. c) A Titel - Baziás közötti szakaszon, a Száva torkolata fölött, a magasságmérést teljesen azon a módon végeztük, mint a Duna felsőbb szakaszain ; a Száva torok alatt azonban, hol a folyam jobbpartja idegen ország területére esik, mind a két parti mérést a magyar parton végeztük, vagyis más szóval itt a bal parton két-két kétszeres, vagyis 4 egyszeres mérés végeztetett. A hibák kiegyenlítését ehhez képest a 3 főkörben külön-külön végeztük. A hibák eloszlatásánál az egyes körök végpontjain létező katonai magasságjegyek kot­táira figyelemmel nem voltunk, annyival is inkább, mert kiegyenlített katonai kotta csuppán Rákoson és Szolnokon állott rendelkezésünkre. Jelen közleményünk összeállítása közben birto­kába jutottunk ugyan a szükséges kiegyenlített katonai kottáknak, azonban nem tartottuk szükségesnek műve­tatás Budapest—Dévény közé eső szakaszon mutatkozó záróhiöák eloszlatásáról. A balparton A jobbparton Budapesttől kezdve К ö r ö n к é n ti javít á s A kötöpont véglege­sen meg- állapított magas­sága A kilométe­renkénti középhiba h =+-L \ m meg­mért hossz km. a mű­szer- állások száma meg­mért hossz­km. a mű­szer- állások száma megmért hossz km. műszer­állások száma a balparti kottához a jobbparti kottához az alsó körök hibái folytán állandóan az illető kör záró hibái folytán egy műszer­állásra az alsó körök hibái folytán állandóan az illető kör záró hibái folytán egy műszer­állásra Buda­pesttől számí­tott körben az illető körben +­+ — +­+ körönkint körönkint OSSZ esen milliméterekben méter milliméter 18-8 112 20-9 117 39-7 229 _ _ 0-0152 _ 0 0152 99-501 0"55 0 55 21 '8 HO 29-4 192 80-2 558 1.70 — 0-0512 —­1-78 — 0-0512 115-556 2-30 2-39 41 1 273 41-2 244 156-7 1037 8.87 — 0-0252 — — 11-61 — 0-0252 110-791 2-68 1-43 59-3 337 55'0 303 268-0 1651 15.75 — — 0 0359-­17-76 0-0359 — 115'355 0-64 2-15 41-6 290 43-0 261 348-8 2176 3-65 — — 0-0182 — 6-88 0 0182 — 115-087 0-03 109 78-9 585 85'1 463 506-8 3186 — 1-63 0 0262 — — 213 — 0 0262 141 144 1-24 2-14 A középhibák számtani közepe 1.24 1-62 11*

Next

/
Thumbnails
Contents