Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
ÁLTALÁNOSAN TÁJÉKOZTAK) HEGYVIDÉKI VÍZRAJZI FÖLVÉTELEK. 81 A Magyarország területén nagyobb erőszolgáltatásra czélszerűen felhasználható vízfolyásokat tartalmazó hegyvidékek közül: I. Felvett területek: II. Felveendő területek: Sorszám A vizvidék neve Felvételi idő Területi arányszám °/0-ban S C*zn и (n A vizvidék neve Felvételi idő Területi arányszám °/0-ban egyenkint összesen egyenkint .. összesen 1 2 3 Vágvidék (részletes felv.) ..................... a) Morvavidék (általános felvétel)... ... b) Garam, Nyitra, Sajó és Hernád, Poprád és Dunajec vidékei (általános felv.) —................... ... ... ... ... e) Körösvidék (általános felv.) ............... a) Erdélyben a Maros—Olt vidék és a határfolyók (általános felv.) ................ Összesen ......... 1897/98 5*3 5-3 1 2 3 a) Bodrog és felső Tiszavidék............... b) Szamosvidék _______ ________ _ a) Cserhát és Mátra vizei ..................... b) Temes- és Bégavidék ... ___ ... o) Dunántúl vizvidékei ......................... Összesen ... ... 1900 11-3 ío-o 21.3 1899 l-o 17-0 4-3 23‘4 457 1901 32 7'5 10-7 1902 170 17-0 — — 51% — 49»/0 Hogy a «Részletes fölvétel» eddigi elöhaladását és az «Általános fölvétel» keretében eddig bevégzett és ezután végzendő munkálatokat külön-külön is kitüntessük, a föntebb közölt táblázatból a következő számadatokat állítottuk össze: Részletes fölvétel Általános fölvétel bevégzett munka hátralevő munka bevégzett munka hátralevő munka Jegyzet Magyarország hegyvidékeire von; kife itkozó területi arányszám °(,-bau ezve 5*3 94-7 45 7 49-0 Az általános fölvételek a Végvidékre (5 ‘3%) természetesen nem terjednek ki, mivel az már úgyis részletes fölvétel alá került. Mint a föntebbi adatokból látható, a vízieröket tartalmazó vidékeknek 51°,0-a már fölvétel alá került. Ebből 5*3% a Vágvidéken 1897—98-ban végzett részletes fölvételekre, 45'7°/0 pedig azokra az általános fölvételekre esik, a melyek 1899-ben a Vág és Bodrog vízgyűjtője, továbbá a Szamosvidék és az ország délkeleti határa között elnyúló hegységek vizeire terjeszkedtek ki. Mint a fönti táblázatok czíme is mutatja, a közölt területi arányszámok nem az egész ország területére vonatkoznak, hanem csak azokra a hegyvidékekre, a melyeknek a vízfolyásain még a legalacsonyabb vízállások idején is találhatunk olyan szakaszokat, a melyek km. ként legalább 50 — 100 lóerőt szolgáltatnának egy ottan létesítendő erőtelep számára. Ezek a hegyvidékek, Horvátországot nem számítva, az egész országnak г/з részét teszik, míg a hátralevő V8 részen: a rónákon és az alföldeken ilyen vizeket hasztalan keresünk. Az általános fölvételek keretében az előbb fölsorolt hegyvidékeken 1899-ben 88 folyót és patakot jártunk be és vettünk vizsgálat alá; közülök 68 mutatkozott erejénél vagy a helyi körülményeknél fogva további fölvételekre érdemesnek. V. A munka folytatása. Miként az előbbi fejezetből is kitűnik, az ország hegyvidékeinek még 49%-a van hátra, a melyre az általános fölvételeknek ki kell terjeszkedniök. Ennek a területnek a fölvétele pénzügyi okoknál fogva még 3 esztendőt igényel, úgy hogy az egész ország általános fölvétele nem 3, hanem 4 esztendő alatt fejeződik be és csak 1902-ben fog véget érni. Megállapított munkatervünk szerint 1900-ban fölvesszük a Bodrog, Felsö-Tisza és a Szamos vízvidékeit, 1901-ben a Cserhát, Mátra és a Krassó- szörény hegységekben található folyókat és patakokat, 1902-ben pedig a Dunántúl vízfolyásait. Horvátország vizeivel nem foglalkozunk, mivel az ilynemű fölvételek is az ö autonom jogköréhez tartoznak. Befejezve ekként az egész országban az általánosan tájékoztató bejárásokat, 1903-ban vesszük föl újra azon részletes fölvételek fonalát, a melyek keretében, a Vágvidéken folytatott tanulmány mintájára, lassanként be fogjuk szerezni az ország összes vízi- erőinek pontos és kimerítő adatait. Péch József, Viczián Ede, miniszt. osztály-tanácsos. kir. mérnök. Évkönyv X. 11
