Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
по DUNAMENTI MAGASSÁGMÉRÉSEK. Mindenek előtt az Orsován létező 67. számú pontból meghatároztatott az l-sö cs. kir. dunagöz- hajőzási társaság dunaparti zászlóárboczánál bevert karónak teteje (48'286 m.), minek megtörténtével a műszer Szerbiában a fenti karóval szemben a 85. számú pont közelében állíttatott föl akképpen, hogy a műszer épp oly távol állott az orsovai karótól, mint a tekiai (szerbiai) 85/a. számú segédponttól, vagyis 420 m.-nyire, miáltal a műszer kisebb hibái kiküszöböl tettek. A leolvasások a nap oly állásánál eszközöltettek, melynél mindkét lécz egyenlően volt megvilágítva, s a leolvasások ismételtettek. Hasonlóképpen ismételtetett a művelet más alkalomkor oly időben is, midőn a két lécz megvilágítása nem volt egyenlő, és a többszöri lejtmérés eredménye csekély különbséget mutatott. Ezen, az 1890. évi öszszel történt, Vaskapu fölötti összeköttetés 1890. évi október 2-án ellenőriztetett akképpen, hogy a jobbparti IX + 120 vaskapui szelvénynél levő 45168 m. kottával bíró 91. sz. másodrendű magassági jegy a Vaskapu alatt összeköttetett a balparti XVII. számú alapponttal s ez a művelet csak 27 mm. eltérést eredményezett, a mennyiben a 91. sz. jobbparti kőnek kotlája a XVII. sz. balparti alappontból való meghatározás szerint 45-195 m. 3. Az aldunai Vaslcapu-szabályozási m. kir. művezetőség magasság mérésének alapsíkja, s az áttérés ezen alapsíkról a vízrajzi alapsíkra. Az 1890. évi lejtmérés alkalmával kitűnt, hogy a Vásárhelyi-féle lejtmérés egyes helyeken hibás, a mennyiben ennek vonala az 1890. évi vonalhoz képest (egy a fennállott pancsovai, most fehértemplomi m. kir. folyammérnöki hivatal által Palánkáról lehozott kotta szerint) Baziásnál 45 cm.-rel magasabb, Lupkoválól, vagyis majdnem Stenkától közel a Juczig a két vonal csaknem összeesik, s a Jucztól lefelé egészen Ógradináig a Vásárhelyi-féle vonal emelkedik, innen Orsováig ismét az 1890. évi vonalhoz közeledik. Ilyen körülmények között mindenekelőtt megfontolás tárgyát képezte az a kérdés, váljon melyik Vásárhelyi-féle fixpont fogadtassék el kiindulásul? Tekintettel pedig arra, hogy a régi lejtmérés éppen a legtöbb (Stenka, Kozla-Dojke, Tzlás-Tachtalia, Greben és Jucz) zuhatagok mentén hibátlan, legczélszerübbnek mutatkozolt az ezen hibátlan vonal melletti valamelyik fixpontot választani, annyival is inkább, mert ez által az 1832. óta változatlanul fentálló orsovai vízmércze «0» pontja részére olyan kotta származott, mely úgy a 30-as évekből fenmaradt, valamint az 1873-iki tervezéskor használt adatoknak legjobban megfelel; s minthogy a vaskapui fölvételekhez legtöbbnyire az orsovai vizmércze «0» pontja, mint fixpont kiindulási pontul szolgált: az 58. régi számú Vásárhelyi-féle magasságjegyböl való kiindulással eléretett az is, hogy az 1890. évi lejt- mérésböl származó kották éppen a szabályozandó zuhatagok mentén változatlanul hasonlíthatók össze a régi kottákkal. Legnagyobbnak látszik az eltérés az orsovai vizmérczénél; ez az eltérés azonban csak látszólagos, ha figyelembe vesszük, hogy 1890-ben nem közvetlenül a vízmércze 0 pontja lejtméreztetett be, hanem ennek egy-egy magasabban fekvő beosztási vonala, s ha a vizmércze állása csak némileg eltér a függélyességtöl, vagy ha a beosztás 0-tól fölfelé csak némileg hibás, az által a beosztási vonalak kelleténél kisebb kottákat mertek, egyébiránt a tényleges eltérés is olyan csekély, hogy részben a régi, részben az új lejtmérésekböl is származhatik. A miket az előző pontban az aldunai magasság- mérés módszeréről és pontosságáról s itt a magasság- mérés alapsíkjának megválasztásáról, az aldunai m. kir. Vaskapu szabályozási müvezetöség által közzé tett művelet idevágó részeinek szószerinti idézése segélyével elmondtunk, a következők világlanak ki: 1. Az aldunai magasságmérés alapsíkja Vásárhelyiféle alapsík ugyan, de tekintettel ennek a mérésnek az akkori műszerek és módszerek kisebbfokú tökéletességéből származó nagyobb hullámzására, az aldunai m. kir. müvezetöség méréseinek alapsíkjául azt választotta, a melyet a berzászkai 58. régi számú Vásárhelyiféle fixpont kottája megállapít s összes fixpontjainak magasságát evvel az alapsíkkal hozta viszonyba az által, hogy megfelelő kottáikat a fentemlített Vásárhelyiféle fixpontból kiindulva számította ki. 2. Tekintettel a mérésnél alkalmEzott szigorra és pontosságra, bár a Vaskapu-szabályozási m. kir. müvezetöség által a mérésnél és a hibaeloszlatásnál követett módszerek sok tekintetben eltérők a vízrajzi osztály által alkalmazottaktól, a Vaskapu-szabályozási müvezetöség magasságmérését pontosság tekintetében egyenrangúnak kell tekintenünk a vízrajzi osztály méréseivel s mint ilyent az egész magyar Dunát felölelő műveletek összeállításánál az aldunai magasságméréseket teljes megnyugvással a vízrajzi osztály magasság- méréseinek folytatása gyanánt tekinthetjük. Igazolja ezt az a körülmény, hogy az aldunai magasságmérés kilométerenkinti középhibája _i_ К 64 j h ^ =^ЩШ = 3-86 mm., míg a vízrajzi osztály saját méréseinél a kiindulástól számított körökben +_ 5 mm.-t engedett meg. Mivel az egész magyar Dunát felölelő műveleteknél és tanulmányoknál szükségünk van arra, hogy az egész folyammentére kiterjedő, egységes alapsíkra vonatkozó magasságmérés álljon rendelkezésünkre, fen- forog a szüksége annak, hogy az aldunai magasság- mérésnek, a kir. müvezetöség által megállapított alapsíkra vonatkozó adatait a vízrajzi osztály alapsíkjára átszámítottuk. E mellett szükség van arra, hogy az átszámítás módozatának megállapításán kívül az ebből a jövendőben származható zavarok elhárítása czéljából az aldunai magasságmérés adatait, a Vaskapu-szabályozási müvezetöség alapsíkjára vonatkoztatott számbeli értékek mellett, a vízrajzi osztály alapsíkjára átszámított kottákban is közöljük. Az átszámítás lehetőségét megadja az a körülmény, hogy Báziáson, a vízrajzi osztály magasság
