Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

IPARI CZÉLOKBÓL VÉGZETT HEGYVIDÉKI VÍZRAJZI FÖLVÉTELEK. 1897—1898. 85 Itt nyilvánul tehát, hogy milyen fontos föladata van a B) pont alatt tárgyalt vízmérczehálózatnak, melynek hivatása, hogy a szükséges vízállási adato­kat beszolgáltassa. Már ott megemlítettük azt, és méltónak tarthat­juk, hogy mégegyszer megjegyezzük, hogy helyes és némileg kielégítő következtetéseket csak akkor von­hatnánk le úgy a legnagyobb, mint a legkisebb víz­állás nagyságára, valamint a különböző vízállások időtartamaira vonatkozólag is, ha huzamosabb időről, legalább egy évtizedről szóló vízállási adat állana rendelkezésünkre. Hogy azonban e végre vízmérczéin- ket ily huzamos időn keresztül észlelhessük, azt a jelen körülmények meg nem engedik és be kell ér­nünk a csak 3 évre terjedő adatokkal. A mérczeadatok alapján a 13 m3-nek meg­felelő vízállásnál alacsonyabb csak 17 napon ke­resztül fordult elő, úgy, hogy az 1898-ik év szeptem­berében megállapított víztömegnek a segélyével elő­állítható lóerömennyiség már azért is minimumnak vehető, mivel az 1898. év rendkívül száraz lévén, más esztendőknek a minimuma legalább 30%-kal nagyobb. A legállandóbb természetű helyi vízi erő. Ha ezen számítást megtesszük, a 10 cm.-kénti vízállásoknak megfelelő közép-víztömegekre vonatkozólag is, a követ­kező táblázatot nyerjük, — melybe a vízállási adatok alapján, 1898-ra vonatkoztatva, a 10 cm.-kénti víz­állások időtartamait is bejegyezhetjük: A beszerzett adatok fölhasználása. A 10 cm.-kénti vízállásoknak megfelelő középvíztömegek és az álta­luk előállítható lóerők kimutatása. A már kész hosszszelvényböl, a még némely sebességméröállomáson kiegészítendő tömeggörbéböl, és a 2—3 év múlva összefoglalandó vízállási adatok­ból majd annak idején a jelenleginél nagyobb pon­tossággal fogunk következtetni a folyók bármely sza­kaszán nyerhető vízi erőkre; de, hogy miképpen vihető ez ki, már az eddigi adatok alapján is egy gyakorlati pél­dával akarunk szolgálni jelen közleményünk keretében. A VI. sz. rajzmelléklet 1-sö ábrája a Vág folyó átnézeti hosszszelvényének a Lubochna—Kis-Olaszi közötti részletét mutatja. Miként itt jelezve is van, a rózsahegyi szövőgyár hídján, mely a Vágón keresztül vezet, az egyik pilléren el van helyezve egy mérczénk, mely állandó megfigyelés alatt áll. Ugyanezen híd alatti szelvényben ismételten meghatároztuk külön­böző vízállásoknál a keresztül folyó tömeget. így tehát a Vágnak Rózsahegy alatti szakaszára vonat­kozólag közvetlen észleléseink vannak. Tételezzük föl, hogy ezen a szakaszon egy vízi erőre berendezett erőtelep készül, mely a folyónak egy km.-re eső esését használja föl, — és tegyük föl azt a legegyszerűbb esetet, hogy bizonyos vízállásig egé­szen igénybe veszi a másodperczenkinti, teljes vízhoza­mot. Azt a bukást, melyet a folyó nyers esésének föl- használásával előállíthatunk, a gyárcsatorna esése és egyéb körülmények némileg csökkentik ugyan, mivel azonban ezek a körülmények csak másodrangú befo­lyást gyakorolnak és azonkívül esetröl-esetre változ­nak, számításaink körébe bele nem vonhatók. A lóerö- coefficiensek tehát — melyekről már szólottunk — a folyók 1 km.-kinti absolut esésére vonatkoznak. Ez a Rózsahegy alatti szakaszon IfP/l km. és 1 m3 = 32'1-ben van megállapítva. A minimális helyi vízieró. Az 1898. év őszén észlelt legkisebb víztömeg 13 m.3, tehát ennek a teljes fölhasználásával és 1 km.-es, közel vízszintesen veze­tett gyárcsatorna segélyével, az X képlet alapján elő­állítható : = С. Q. 1 = 32-iCx Г'“ X 13 X 1 =* 32-1 X 13 = = 417*3 lóerő. Vízállás Vízhozam Időtartam 1 km. hosszban az összes vízmennyiség­gel előállítható lóerő cm. m3/sec. nap IP/sec. 10—20 12-2 9 391-6 20—30 12-9 69 414-1 30— 40 14-9 90 478-3 40—50 18-3 55 587-4 50—60 24'7 26 7929 60—70 342 22 1097-8 70-80 16-4 26 1489-4 80—90 596 26 1913-2 90—100 74-0 23 2375-1 100 110 90-6 8 2908-3 110—120 108-5 9 3482-8 120—130 1290 1 4140-9 130—140 151*0 1 4847-0 365 A különböző, 10 em.-kénti vízállások időtarta­mainak méröhosszai а VI. rajzmelléklet 2-ik ábráján is föl vannak rakva és így onnan is, de a fenti táb­lázatból is látható, hogy a legállandóbb természetű vízállások a 30—40, vagy tágabb értelemben a 20—50 cm. közöttiek, a miből viszont az követke­zik, hogy a jelen esetben ipari szempontból nem annyira a minimális víztömeg bír fontossággal, mely számba alig vehetően rövid időtartamú, mint inkább azok a legállandóbban szereplő vízmennyiségek, melyek (mint a jelen esetben is 7 hónapon át rendelkezésre állván) a berendezendő erőtelep méretei számára a legvaló­színűbb számítási alapot nyújtják. A leghatékonyabb helyi vízi erő. Van azonban a vízállások között még olyan is, mely az eröszolgál- tatás szempontjából különös fontossággal bír.

Next

/
Thumbnails
Contents