Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
86 IPARI CZÉLOKBÓL VÉGZETT HEGYVIDÉKI VÍZRAJZI FÖLVÉTELEK. 1897—1898. Azt láthatjuk ugyanis a tömeggörbéből, hogy a vízállásokkal a szelvényen másodperczenkint keresztül folyó vízmennyiség nagysága is nö, még pedig egy görbe vonal törvénye szerint. Vizsgáljuk most azt, hogy a különböző vízállásoknál, azok időtartamának tekintetbe vételével, mennyi egy év folyamán a szóban forgó szelvény összes vízemésztése ? Nyilvánvaló, hogy az a legkisebb az úgy is rövid ideig tartó legalacsonyabb vízállásnál; de az is bizonyos, hogy nem a legmagasabb vízállásnál legnagyobb az összes vízemésztés; mert habár a másodperczenként lefutó tömeg ott a legnagyobb, de az időtartam ott is nagyon rövid. így tehát a maximalis vízemésztésnek megfelelő vízállás kell, hogy a vízjáték valamely közbenső szakaszára essék. A VT. sz. rajzmelléklet 2-ik ábráján a 10 cm.- kénti vízállások szerint föl vannak rakva (az időtartamnak és a másodperczenkénti vízhozamnak megfelelően) az évi összes vízemésztésnek méröhosszai, a melyeknek megfelelő számbeli adatokat a következő táblázat tartalmazza: A Vág folyón 1898-ban a 10 cm.-kénti vízállásoknál lefolyt összes vízmennyiségek kimutatása. Vízállás Időtartam Vízhozam Évi összes vízmeny - nyiség 1898-ban cm. пар ms/sec m3 10—20 9 12-2 9,486,720 20—30 69 12-9 76,904,640 30—40 90 14-9 115,862,400 О lO о 55 18-3 86,961,600 о cc 1 о ю 26 24'7 55,486.080 60—70 22 34-2 65,007,360 70—80 26 46'4 104,232,960 О OS 1 О со 26 59-6 133,885,440 90—100 23 74-0 147,052,800 100—110 8 90-6 62,622,720 110—120 9 108-5 84,369,600 120—130 1 1290 11,145,600 130—140 1 151-0 13,046,400 365 966,064,320 Az 1898. év folyamán, a szóban forgó szelvényen lefolyt összes vízmennyiséget, 966,064,320 m3-t elosztva az egy év alatti másodperczek számával: 31,536,000-rel, az 1 mp. alatt lefolyó évi középvíztömeg: Qk — 30 63 mA Ügy a 2-ik ábrából, mint ebből a kimutatásból is tisztán látható, hogy az évi víztömegnek aránylag legnagyobb része a 90—100 cm. közötti vízállásnál folyik el, de tekintélyes mérveket ölt a 70—90 cm. és a legállandóbb időtartamú, 30—40 cm. vízállásoknál is. Ha az L — Q. h képletet úgy fogjuk föl, hogy h = a gyárcsatorna által nyert esés; Q = a különböző vízállásoknál lefolyó víztömeg az egy évből reájuk eső egész időtartam alatt, akkor: L = a különböző vízállások szerint egy év alatt szolgáltatott összes lóerő. Ha a Q eléri maximumát, L is = L max. zóval a jelen esetben a 90—100 cm. közötti vízállásoknál lefolyó tömegek tudnak legnagyobb mértékben hozzájárulni a kérdéses helyen egy év folyamán a Vágból kivehető összes lóerők mennyiségéhez. Az évi közép vízierő. Fontosnak tartjuk meghatározni a rendelkezésünkre álló, de folyton változó nagyságú vízierönek évi középértékét. Kényelmesnek és közelfekvönek kínálkozik az a számítási mód, hogy számítási alapul az évi középvízállásnak megfelelő másodperczenkinti víztömeget vegyük. Itt azonban két hibát követnénk el: 1. az évi középvíztömeg nem azonos az évi középvízállásnak megfelelő víztömeggel, még pedig a vízállások és a víztömegek parabolikus, vagy éppen rendetlen vonalú összefüggése miatt. 2. Ha a havi középvízállásoknak megfelelő víztömegek középarányát, vagy mindjárt az évi középvízállásnak megfelelő víztömeget veszszük irányadóul, akkor már mint fölhasználható víztömeget tekintettük a maximalis vízállásoknak megfelelő, tekintélyes befolyással bíró maximalis víztömegeket is. Már pedig az alig képzelhető, hogy egy erőtelep egy legördülő teljes árhullámot igénybe tudjon venni a saját czéljaira. Helyes és általánosabb számítási módnak mutatkozik az, ha a legállandóbb vízállásokhoz, vagy a legintensivebb erőt szolgáltató vízállásokhoz képest tetszés szerint megállapítjuk azt a felső határt, azt a legnagyobb másodperczenkinti víztömeget, melyet még erőtelepünk számára biztosítani akarunk és azután kiszámítjuk, hogy az ezen és ennél alacsonyabb vízállásoknak megfelelő évi vízemésztés összesen mennyi? a miből azután a relativ és saját berendezésű erőtelepünk számára az évi közép-vízmennyiséget, avagy évi közép-vízieröt most már könnyen megállapíthatjuk. Visszatérve saját példánkra, ha csak a legállandóbb, azaz a 0—50 cm.-es vízállásoknak megfelelő vízmennyiséget akarjuk a berendezésnél számítási alapul venni, a VI. sz. rajz-melléklet 3. ábrájának (a) részlete értelmében az évi középvíztömeg 50 Qk = 1501 m3 és 0 az évi középerö HA-so =481'8; Ha az erőtelepet úgy rendezzük be, hogy még az évente összesen legtöbb vizet szállító másodper-
