Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
120 ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNVÚTJÁRÓL. vízállások által meg van határozva, a melyekre nézve ott megjegyeztetett, hogy az addig észlelt mellékfolyó magasságok közül ezek a legalacsonyabbak s ennélfogva természetesen a hozzátartozó rajnai vízállásokra a legkisebb befolyással vannak. A kisebb mellékfolyóknál ellenben a minimális hatású magasságok a legtöbb esetben a legkisebb vízállások fölé emelkednek. mert az utóbbiaknál jelentékenyen magasabb vízállások is kimutathatók, mint olyanok, a melyek a Rajnában szintén biztosan megállapítható emelkedést nem idéztek elő. A Rajna fölemelkedésének tudniillik — föképen a folyam erős folyásakor — legalább 5 centimétert kell elérnie, mielőtt az egyáltalában meg- bízhatólag mint olyan megállapítható és észlelési hibáktól megkülönböztethető. Az m/?z értékek megállapítására szolgáló s alantabb táblázatban foglalt észlelő anyag tehát részben a Rajna-vízállásokkal összetartozó legalacsonyabb mel- mellékfolyó-vízállások, melyek a II. táblázatból valók, részben pedig oly vízállások, melyek a mellékfolyók legalacsonyabb vízállásainál többé-kevésbbé magasabbak és az I. táblázatból valók, ezek *-gal jelölvék. Rajna vízállása a felső állomáson A mellékfolyó hozzátartozó vízállása Rajna vízállása a felső állomáson A mellék- folyó hozzátartozó vízállása Rajna vízállása a felső állomáson A mellékfolyó hozzátartozó vízállása 1) e á 1 11 a magassága beállt a magassága b e á 1 11 a magassága év hó nap cm. cm. év hó nap cm. cm. év hó nap cm. cm. a N e с к a r r a a M a j n á r a a L a h n r a s 3 e i e 1* Diedesheim F r a n ken t h a 1 Miltenberg C a u b Cochem 1893 IX. 18 270 55 1893 IX. 19 262 61 1894 IV. 10 119 63 1888 IX. 6 615 113 1888 IX. 6 601 122 1888 VI. 6 273 91 1852 IX. 22 845 152 1870 VI. 18 827 170 1870 VI. 20 (543) 90? st 1). Ezek a mellékfolyó-vízállások általánosságban a rajnai felsoállomás vízmagasságaival növekednek, de nem oly egyenletesen, hogy közéjük a hiányzó értékek közbeigtathatók lennének. Hogy ilyen interpolatio lehetővé tétessék, a föntebbi mellékfolyó-vízállások helyett azokból középértékeket vettek, melyek az észlelt mh./ értékek határán belül maradnak ugyan, de az áradó folyam vízállásával egyenletesen emelkednek. A következő táblázatban ezekből a középértékek- böl az egyes mellékfolyóknak levezetett minimális hatású magasságai 50—50 cm.-es rajnai vízmagassági közöknek megfelelően vannak összeállítva. A Rajna A mellékfolyók összetart ózó minimális hatású magasságai vízállása a felső állomáson Kinzig 111 Murg Neckar Main Nahe Lahn Mosel Sieg Ruhr Lippe c e n t i m é e r b e 11 50 310 29? 0? _ _ 100 — — — — — 317 30? 3? — — 172? 150 — — 50? — — 330 31 6 — 120 197? 200 70 80 52 50 60 342 34 11 150 125 222 600 100? 120? 127? 106 110 — 100? 65? 201 262 410 800 _ _ _ 154? 155 _ __ __ 226 362? 520 850 — — — 166? 170 stb. — — — — — A minimális hatás határa egyelőre nem képez változhatatlan, biztos magasságú határt, hanem csupán ama mellékfolyó-magasságok összeségét jelöli, a melyek az addigi észlelési adatok alapján, mint a valószínű legalacsonyabb, a Rajna vízállására még észreveheti hatást gyakoroló vízállásoknak tekintendők.
