Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚ'!.IÁRÓL.

121

A mellékfolyó vízállás-magassága és az általa előidézett Rajna-vízállás fölemelkedése között létező

viszony.

A Rajna alsó állomásán a vízszin fölemelkedését és az összetartozó mellékfolyóvízállás magasságát még a tekintetben is megyizsgálták. vájjon e két magasság oly egyszerű viszonyban áll-e egymáshoz, hogy ennek segítségével a fölemelkedés mértéke a mellékfolyó vízállásából gyakorlatilag használható módon levonható-e ? Legyen rövidített jelzéssel \HU a Rajna vízállásának az Г alsó állomáson a HV=HX°) különbözeiből levezetett fölemelkedése úgyszintén w Az ezzel a fölemelkedéssel okozati összefüggésben levő' hatásos magassága a mellékfolyónak Z állomáson, akkor e két magasság közötti viszony a legegyszerűbb esetben általánosságban a következő formulával fejezhető ki:

A IIV = <P "7íz

melyben ? arányszámot jelent, mely egy sorozat összetartozó \HV és WAZ értékekből empirikus úton levezethető; tehát a továbbiakban empirikus coeffidenssel jelölhető.

E tényezőnek meghatározása elvben igen egyszerű, a mennyiben a két magasság értéke a fentebbiek szerint meghatározottnak tekinthető; exakt alakban a coeíficiens következő módon számítható ki:

1. Ha az О és U közti szakaszon csupán egy mellékfolyó (Z) jön tekintetbe, akkor egy-egy pár, időszerűit összetartozó \HV és WAZ értékekből a következő képlet:

A//o

? W;

érvényes bizonyos H0 rajnai magasságra.

2. Két vagy több mellékfolyó esetében (Z X Y állomások) ugyanannyi, s mindenkor megközelítőleg egyenlő magasságú H0 rajnai vízállásoknál észlelt összetartozó A/ÍU; illetőleg WAZ, WAX, wAy értékcsoportokból határozandó meg e tényező. Tehát példának okáért két mellékfolyónál X és Y állomásokkal s a két: ' és '-vei megkülönböztetett értékcsoportból:

а//;,, ч'Х! wa; és a//;; wa; wa;

melyekből:

• \lly — w/t’ • A/y,j?x~ wA" • wa; — wa; • %

WK ■ a//,' - w/4 • a//,':

?y ч; ■ ч'г — wa; • wa;

szintén csak egy bizonyos H0 magasságra érvényes.

Ez a pontos eljárás, a meghatározására gyakorlatilag egyelőre, a még hiányos leérkezési idő és ama nehézség miatt, hogy az igazán összetartozó rajnai és mellékfolyó-vízállásokat az illető egyenletek által kapcsolatba hozni csak ott lehetséges, a hol csak egy mellékfolyó jön tekintetbe; tehát a ® meghatározására csupán egy egyenletre van szükség.

Évkönyv IX.

Az egy és ugyanazon folyamszakaszon belül beömlő 2 vagy 3 mellékfolyóra nézve megkísérlik a két, illetőleg három coefíicienst egy-egy egyenletből és magától értetödöleg bizonyos, a magasságuk arányára vonatkozó föltételek mellett levezetni.

Valamennyi esetben a ? meghatározásához az összetartozó AHu, "hz értékeket a mellékfolyónak nagyobb áradású periódusaiból vették, melyek alatt a mellékfolyó hatásos magassága és az ez által előidézett Rajna fölemelkedése, az elkerülhetetlen hibákkal szemben eléggé jelentékeny. Úgyszintén az áradás periódusán belül -a Rajnának és a mellékfolyónak csak egyidejű áradása alatti részeket veszik tekintetbe, mert csak ezek számára van a leérkezés ideje elég biztossággal meghatározva.

Coefficiensek: a Neckar, Majna, Nahe, Sieg, Ruhr és a Lippe számára.

A fölemelkedés és a hatásos magasság közötti arányszám meghatározása csak a kisebb tolyóknál okoz nehézséget, amennyiben ezeknél jelentékenyebb áradásokat, melyek a Rajnában biztosan megállapítható fölemelkedést idéztek volna elő, csak kevés esetben észleltek.

Az alábbi táblázatban első sorban a mellékfolyónak hatásos magasságai (9. rovat) azután ezek által előidézett Rajnafölemelkedés (12. rovat) lesz levezetve és végül az arányszám alkotva.

Az összetartozó Rajna és mellékfolyó-vízállások kiválasztása, az egyes áradásos perióduson belül; a Neckarra és Majnára nincsen korlátozva idő tekintetében, így tehát a 6a-, 12a-, 6p-, 12p-ve eső Rajna- állások vannak a meghatározáshoz alapul véve. A Nahe, Sieg, Ruhr és a Lippe-nél ellenben a Rajna vízállásának megválasztására mértékadó volt, hogy a mellékfolyó összetartozó vízállása lehetőleg tényleg észlelt és nem interpolált vízállásnak feleljen meg. Azokban az esetekben tehát, amelyekben az interpolatio elkerülhetetlen volt, a legtöbbször tényleg észlelt mellékfolyó vízállásokból indultak ki és az összetartozó Rajna- vízállásokat igtatták közbe. Ez az eljárás a Rajna vízállásainak nagyobb számú észlelései miatt megbízhatóbb és kisebb hibákkal jár. Az interpolált vízállások a következő oldalon levő táblázatban zárjel közé foglalvák.

Ilyen módon valamennyi mellékfolyóra egyenkint meghatározták a f tényezőt a különböző H0 vízállások mellett.

A Lahn és Mosel coefficiensei. A rajnai árhullámnak fölmagasítása a közös (Andernach) alsó állomáson összegezödik a Lahn (Diez) és a Mosel (Cochem) előidézte két külön értékekből wADz <pDz és wACoch ?Cooh a melyek azonban már rendszerint a Mosel középvízállásainál, elkülönítve meg nem állapíthatók. A két együttható kiszámítására tehát csak egy egyenlet áll rendelkezésre:

A lhAnj = WADz. ?Dz W^Coch.<Pc0ch.

A Rajna felmagasításában azonban a Lahn és Mosel nem mindig vesznek egyszerre jelentékenyen részt.

16