Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
114 ERDÖS FERENC,Z KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJARÓL. I. tábla. Primer Rajna-hullám. A Rajna-vizállás megjelölése A Rajna vízállása Waldshut-nál A Wiese hozzátartozó vízállása Lörrach- nál A Rajna vízállása Hünningen-nél Az Elz hozzátartozó vízállása Emmen- dingen-nél állapota az észlelés ideje beálltának ideje magassága beálltának ideje magassága év hó nap óra cm. cm. nap óra cm. cm. Min. 1890 III. 2 12a* 120 38 3 7a 109 io Max. 1889 III. • • • • 13 7 a 218 93 Max. 1895 XII. 17 6a 288 127 17 8a 318 121 stb. * Éjfél után — a. zésükre, ezért ezeket egyelőre olyképen egészítik ki. hogy a kisebb szakaszokra levezetett egyenértékű vízállásokból lépésröl-lépésre következtetnek a távolabb eső állomások vízállásaira. Természetes, hogy ily eljárással számos hiba csúszhatik be s ezért csak kise- gítöképen alkalmazták. II. tábla. Az egyenértékű rajnai vízállásokról és a mellékfolyók összetartozó legkisebb vízállásairól. Folyó A Rajna-vízállás megjelölése A Rajna WaldsA Wiese LörrachA Rajna HünninAz Elz Emmen- dingennél szám a mozgás állapota az észlelés ideje hut-nál nál gen-nél év hó cm. cm. cm. cm. 3 Min. 1886 X. 172* 88 171* 22 12 Min. GO GO VIII. 236 90 244 20 38 Max. 1894 V. 373* 71 stb. 396 26 Minthogy az észlelések adataiból nyert egyenértékű vízállások nem foglalják magukban minden előfordulható vízmagasságot, ennélfogva a hiányzókat interpolate útján vezetik be. Erre a czélra coordinata rendszerre felrakták az egyes folyamszakaszokról és nagyobb folyamrészekröl, melyek a vizsgálódás alatt tekintetbe jöhetnek, a kezdő- és végállomásoknak egyenértékű vízállásait s két-két pontot egyenessel kötöttek össze. Az ily módon előállott törtvonalak, a párosával összetartozó mérczeállomásokon a vízállások magasságának változási törvényét tüntetik fel. Ezeket a diagrammokat tabellákban közük. Az azokból levezetett magassági viszony még nem minden részében találó, föképen a magas vízállásokra nem, mert ezekről elegendő számú közvetetlen megfigyelések még hiányzanak. Az ily módon feltüntetett rajnai vízállások közti magassági viszonyokat az állandó állapotú (maximalis és minimális) vízszinekböl vezették le. Ennek következtében a vízállásváltozásoknak csupán erre az állapotára érvényesek. A vízlefolyási tünemények folytonossága mellett ugyan feltehető, hogy az egyenértékű vízállások magassága áradáskor és apadáskor hasonló viszonyok szerint változnak, mint tetőző állapotkor. E föltevés helyességének bizonyítása azonban csak akkor sikerülne, ha a vízállásokat bizonyos folyamszakasz hosszában áradáskor vagy apadáskor ép oly kézzelfoghatólag követhetnék, mint ama állandó állapotú vízállásokat. Ez azonban semilyen úton nem lehetséges, mert az áradás vagy apadás folytonosságában beálló megszakítások ritkán követhetők hosszabb szakaszon a kellő pontossággal s igy nem is nyújtanak kellő támpontokat a vízállásváltozások összetartozó tüneményeinek, magassági viszonyainak megállapításához. Bizonyos, ezekre a vizsgálódásokra kedvező folyamszakaszokon azonban sikerült egyes összetartozó egyenetlenségeket megfigyelniök, a mikből kitetszik, hogy az állandó állapotban előálló magassági viszony, jelentékeny eltérések nélkül a lassan áradó és apadó vízállásokra nézve is fönnáll, rohamos vízmozgásnál azonban e viszony megváltozik oly módon, hogy az alsó állomás összetartozó vízállásai áradáskor nagyobbak, apadáskor kisebbek lesznek, mint az állandó állapotban. Ez eltérés mértéke, óránkinti 8—10 centiméter áradás mellett, sem volt nagyobb 10 centiméternél. Tehát a vizsgálódások által a vízállásoknak nyugalmi állapotában talált magassági viszonya kis hibával az áradó és apadó vízállásokra is vonatkoztatható, mérsékelt áradásnál vagy apadásnál pedig ez a magassági viszony jól bevág. Egyenértékű rajnai vízállások leérkezésének ideje. Két egymást követő állomáson az egyenértékű vízállások leérkezési idejének megállapítására nézve a vizsgálódásokhoz a táblázatból csupán azokat az adatokat használták, a melyeknek időpontját biztosan meghatározhatták. Tehát a megállapítás tulajdonképpen csak a nyugalmi (maximum és minimum) állapotú vízállások
