Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
98 AZ OSZTRÁK VÍZRAJZI SZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEINEK ISMERTETÉSE. Az eső nagyságára jellegzö részletekből említésre méltó, hogy az egyfolytában, szakadatlanul tartó esőzés leghosszabb tartama (Tirolban Erzhg. Johannklause állomáson) 99 óra volt, a legrövidebb időtartamú pedig 50 óra (Alsó-Ausztria Reichenau állomáson). Az Emistől hyugatra átlag 14 órával tovább tartott, mint attól keledre. A legnagyobb egy óra alatti csapadék volt 4P9 mm. (julius 27-én Weichselbaum állomáson), de ugyanazon napon több más állomáson is volt 20 mm.-en felüli az egy órai csapadék. Ezek azonban mind zivatarral összekötött, felhöszakadásszerü jelenségek voltak. A nyugodt, állandó esőzés között, a mely 29—30-ig és 31-én tartott, már az egy órás csapadék maximuma csak 142 mm. (Mariabrunn állomáson julius 30-án éjjel 12 — 1 óra között.) A bécsi meteorologiai állomásra a csendes esőben eddig észlelt legnagyobb egy órai csapadék 13A mm. volt (1885. május 16-án éjjel 2 és 3 óra közt). A többi állomásokon észlelt egy órai, csendes nagy eső maximuma 8 mm. körül volt. A legnagyobb napi csapadék a Duna víz vidékein 192 8 mm.-re emelkedett Frankenfels állomáson julius 29-én (Ötschera vízgyűjtő Alsó-Ausztriában). Ezen rendkívüli viszonyok mellett az 1897. évi julius hónap csapadéka kivétel nélkül a normalis fölé emelkedett, helyenkint, a normálisnak 3—4-szeresére is felszökött. Az egész évre vonatkozó esömennyiség eloszlását igen .világosan mutatják az 1 : 75,000 méretű helyszín- rajzon feltüntetett izohiéták (egyenlő csapadékviszonyokat jelző vonalak), a melyek szerint a Bodeni tótól Bécs felé húzódó magas hegységnek szinte összefüggő vonala mutatja a legnagyobb csapadékot 1400-tól 2000 milliméterig. Vízállási viszonyok. Az 1897. évben a Dunán két nevezetesebb áradásjelentkezett; az első hóolvadásből keletkező, inkább a legfelső Duna részén (Sigmaringen—Regensburg) mutatott nagyobb mérveket február 4. és 7-ike között. Ennél följ egyezhető, hogy az Ulm-regensburgi vonalon január 27-ike és február 7-ike között igen élénk vízállásváltozás volt, mert január 27-én az év legkisebb vize és február 7-én már az év legnagyobb vízállása állott elő. A relativ árhullámmagasság volt: Sigmaringennél __ ___ 232 cm. Ulmnál _ ___ _ _ 234 « Wilshofennél _ ___ __ ___ 212 « Passaunál ... ... _ __ 330 « Linznél ... ... _ _ ... 285 « Steinnál ... 234 « Bécsnél _ __ _ .... _ 252 к Pozsonytól ... ... ... 244 (C A második nagy víz julius 27-töl augusztus 5-ig a nagy esőzések folyományaként jelentkezett, és inkább az alsóbb Dunán, Passautól lefelé, mutatott nagy árhullámot. Passaunál a relativ emelkedés 505 cm. Linznél « « « 478 « Steinnél « « « 529 « Bécsnél « « « 521 « Pozsony nál (c « 497 « Ezen árhullám leérkezési idejéből következők emelendők ki: Ulmtól Passauig 359 kim. 108 óra alatt, tehát 1 órai út 33 kim. Passautól-Hainburgig 343 kim. 80 óra alatt, tehát 1 órai út 4‘3 kim. Az árvíz által elöntött területek kitesznek összesen 105119 □ klm.-t, a miből 628'09 kim2 a Duna völgyére esik, a többi a mellékfolyókra. A Bécsnél julius 28. és augusztus 14-e közt lefolyt víz tömege számítás szerint 4778 millió m3, vagyis a 1P340 millió m3-re becsült csapadéknak 421%(Az Inn kisvízi hossz-szelvényeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy 1896-ról 1897-re figyelemre méltó medermélyítés mutatkozik, Rottenberg, Neu- Ötting és Braunau mellett, míg az Inn többi részén mederem elkedés konstatálható.) A kisvizi hajóút mélységének feltüntetésére szolgál ezen füzethez csatolt A) és B) mellékleten azon grafikon, mely a kisvíz-hajóútmélységét tünteti fel. Kiindulásul a felső Passau—Korneuburgi vonalon (294—137 kim. közt a linzi mércze —125 cm. vízállása szolgált, míg a Korneuburg-dévényi vonalon a bécsi mércze (Kronprinz Rudolf-Brücke) —175 cm. vízállása vétetett alapul. Ezen kisvíztöl lefelé a szabványos minimális hajózási mélység a felső vonalon 170 cm., az alsó vonalon 210 cm. (Ezen mélységeket az 1898. évi folyamhajóút hivatalos szemléjén állapították meg.) Ezen hossz-szelvényből kivehető, hogy a felső szakaszon 16 ponton volt a hajózási mélység hiányos (a legrosszabb a 215/6 klm.-nél Ottenheim mellett és 286/7 klm-nél), az alsó szakaszon pedig 24 helyen mutat ezen hossz-szelvény hajózási akadályokat. Vízlefolyási viszonyok. A Dunán Bécsnél 1897. évben lefolyt víztömegnek kiszámítása és áttekinthető alakba öntése czéljá- ból megszerkesztették a vízállási grafikonokat az egész évről, és a megfelelő víztömeg-grafikonokat, valamint a vízállások és a nekik megfelelő víztömegek összefüggését elötüntetö grafikonokat is, és mindezek a C-vel jelzett külön rajzmellékleten lettek feltüntetve, s ugyanitt az egyes hónapokban és egész évben lefolyt víztömegek táblázatos összeállítás alakjában is kimutatva. Ezen adatokból kiemeljük a kővetkezőket:-
