Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
AZ OSZTRÁK VÍZRAJZI SZOLGALAT KÖZLEMÉNYEINEK ISMERTETÉSE. 99 Kimutatás a Bécsnél lefolyt vizekről és mérczeállásokról. (Kuschelaui vizmércze alapján.) I d ö A lefolyt viz millió ms-ben Ezen hónap vizemésztése az egész évinek hány °/o-a Másodperczenkint lefolyt viz átlagban m3 Az átlagos másodperczenkinti emésztésnek megfelelő vizmércze- állás A tényleg észlelt vizmércze állások középértéke 1896. Deczember ... 2100-6 784 154- 159 1897. Január ... ... ............ 1641‘6 2-23 613 178 176 1897. Február .................. ... 5359•6 7-30 2215 + 21 + 19 1897. Márczius __ ... ... ... 5616-0 7-64 2097 + 9 + 6 1897. Április... 5265-0 7 * 16 2031 + 2 0 1897. Május ... ... _ ... 9093-6 12-37 3395 + 135 + 146 1897. Junius ... .................. ... 9023-4 12-28 3481 + 145 + 143 1897. Julius ... .................... 7003 - 8 9-53 2615 + 62 + 60 1897. Augusztus ... 12537-5 17-06 4681 + 275-I- 214 1897. Szeptember 8332-2 11-34 3215 + 120 + .104 1897. Október.. ................ ... ... 4476-2 6-09 1671 39 61 1897. November ............................ 2538-0 3 45 979- 126 147 1897. Deczember .................. ... 2607•1 3-55 973- 127 — 146 1896/7. vízjárási esztendő _ ... 72987-5 — 2315 + 32 + 12 1897-iki egész esztendő ............ 73494-0 100-00 2330-(- 34 + 13 Ezen táblázat szerint is augusztus hónap volt vizekben a legbővebb, mert az évi összes emésztésnek 17'06°/o-át foglalta el. Ebben is főszerep jutott a hónap elejére eső nagy árhullámnak, a mely az egész évi víztömegnek 6’5%-át tette ki, a mely többre megy, mint az október, november, deczember vagy január hónapokban észlelt egy-egy hónapi vízemésztés. A téli időszak (deczember, január, február) 9-103 millió m3-rel megfelel 1*171 m3 másodperczenkinti emésztésnek, a nyári (márczius—november) pedig 63-885 millió m3-rel megfelel 2‘668 m3 másodperczen- kinti emésztésnek, a kettő közötti viszony 1 : 2'88-hoz. A vízben legszegényebb (január) és leggazdagabb (augusztus) hónapok összehasonlításából a viszony 1 : 7-64. Az évi legkisebb (— 194 cm.) és legmagasabb (+ 542) mérczeállás egymáshoz való viszonya 1 : 20. A csapadék összes víztömege (11543 mm.) viszonyítva a Bécsnél tényleg lefolyt vízhez (723"7 mm.) azt mutatja, hogy a csapadéknak 0-63 része jutott az egész évben lefolyásra. Az előző 1896. évben ezen arányszám 0-64 volt a Dunánál; átlagban ezen számot 0’60-ra lehet venni. Az Elbára nézve ezen lefolyási arányszám az 1897. évből Tetschennél 0 33; a Morvára Roha- tetznél 027. Ezen arányszámok is mutatják, mennyire befolyásolják ezen arányszámot a felület alakulása és a klimatikus viszonyok. Egyébiránt magának a Dunának is különböző helyein más és más lefolyási arányszámot kapunk. így pld. Passau fölött Wilshofennél véve a Duna lefolyási arányszáma 050 (1896) és 051 (1897), mig az Inn folyónál ezen arányszám (1879—„ 1884. évi átlagban) 0"74, tehát a Passau alatti lefolyási arányszámot a Dunánál az Inn folyónak rohamos, bö vize lényegesen befolyásolja. Az augusztusi árhullám tetözésénél (augusztus 4-én) megmért víztömeg Bécsnél 9890 m3 másodper- czenkinti emésztést mutatott fel. Vizek hőmérséklete. A Duna vízgyűjtőjében 20 helyen végeztetett naponta egyszer vízhömérsékleti mérés és a följegyzés adatai táblázatokban feldolgozva tétettek közzé. Az első táblázat a havi és évi középhömérsékle- teket, valamint a napi maximumokat tartalmazza, a melyből kiemelhetők a következők : A levegő hőmérsékletével párhuzamban a víz- hőmérséklet is változván, általában július hónapban érte el tetőpontját és január havában mutatta a minimumot. Kivételt képeztek az Inn és a Felsö-Salzach, a melyek a júliusi erős hóolvadás mellett a hőmérsékleti maximumot csak augusztusban tudták elérni, míg a minimum ugyancsak ezen vizeknél deczember havában jelentkezett. A havi maximumok között legnagyobb magasságot a Duna érte el Hainburg és Fischamend mellett 17‘8 C°-al, míg a legkisebb nyári maximum a Salzachban észleltetett Mittersillnél 95 C°, a havi minimum végső határa az Enns vizén jelent13*
