Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
AZ OSZTRÁK VÍZRAJZI SZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEINEK ISMERTETÉSE. 95 D) Az 1897. évi száraz időszakok összeállítása \ ízgyüjtö környékenként. E) Összeállítás az 1897. évi csapadékos napok számáról vízvidékenkint és pedig a csapadékos napok számának maximuma és minimuma egy-egy vízgyűjtő területen, továbbá ugyanezen adatok bizonyos csapa- déki zónák szerint csoportosítva. F) Az 1897. évi középhömérséklet összehasonlítása a normálishoz, vízvidékenként összeállítva. G) Ugyanezen év egyes hónapjainak középhömér- séklete összehasonlítva a normálishoz vízvidékenként összeállítva. II) Az egyes vízgyűjtő környékek terjedelme, átlagos évi csapadékmagassága 1897-röl és a vízgyűjtő környékekre esett csapadék összege köbméterben, illetve köbkilométerben is kifejezve. A fentebbi táblázatok eredményéből kiemeljük a következőket: 1. Az 1897. évnek csapadéka az ország északi felében a normális fölött volt, déli részében némileg a normális alatt maradt. A Szereth, Pruth és Visztula vidéke 23%-kal mutat a normálisnál magasabb csapadékot, a Morva 23%-kal és az Elba 20%-kal, a Dniester 16%-kal. Az egész országra terjedő középcsapadék értéke az 1897. évről 11% többletet mutat a normálishoz képest. 2. Az egyes hónapok csapadékviszonyainak összehasonlításánál kitűnik, hogy május hónap az összes vízvidékeken a normálisnál magasabb csapadékot adott, november hó csapadéka pedig mindenütt a normális alatt maradt. 3. Oly rendkívüli nagy csapadékok, a melyek az egész ausztriai területre egyidöben kiterjedtek volna, ez évben nem voltak, ellenben partialis nagyobb terjedelmű csapadékokból 12 eset van kiemelve, a melyek közül legnevezetesebb volt julius hó utolsó napjaiban, a mely kiterjedt a Duna, tnn, Morva, Dráva, Száva, Mura, Rajna, Elba, Odera, Wistula vízgyűjtő környékeire és Felsö-Ausztriában, valamint a magyar Duna mentén is árvízi katasztrófát vont maga után. Ez alkalommal a légnyomás minimuma Magyarország fölött terült el és a maximum nyugati Európa fölé helyezkedett és julius 28-án a magas légnyomásnak egy hosszú nyelve benyúlt nyugati Európából az északi Alpesek fölött keletnek a minimum közelébe s ezen állapot mellett jött létre azon három napi rendkívüli csapadék, mely az áradást okozta. Ide esik ez évnek legnagyobb napi csapadéka is 345'1 milliméter, mely julius 29-én az Elba völgyében Neuwiese állomáson jegyeztetett föl. 4. Olyan terjedelmű szárazság, mely az egész monarchiára kiterjedöleg 5 napig tartott volna, ez évben elő nem fordult, azonban részleges nagyobb kiterjedésű szárazságok előfordultak különösen szeptember közepétől november közepéig. 5. A csapadékos napok számának összehasonlításából megemlíthető, hogy 1 milliméteren felüli csapadékos nap legtöbb volt a Dniester vízvidékén Butla állomáson 205 nap és a legkevesebb az Etsch vízvidékén és Dalmatiában 57 nap. Ha a csapadékos napokat csapadéknagyság szerinti zónákba csoportosítjuk, akkor a 20 milliméteren felüli csapadékos napokból legtöbbet mutat föl az osztrák tengermellék, 56 napot; 10—20 mm. közötti zónából legtöbbet az ínn és Traun vízgyűjtőjében, 52 napon; 1 és 10 mm. közötti zónában legtöbb volt az Odera vízgyűjtőjében, 72 nap. 6. Az évi középhömérséklet minden vízvidéken vagy a normális fölött volt, vagy normális lett. Az egyes hónapok hőmérséklete közül a márczius tűnt ki mint olyan, a mely az egész területen mindenütt a normális fölé emelkedett, míg október majdnem kivétel nélkül a normális alatt maradt. 7. Az egyes vízgyűjtőkről az egész évben lefolyásra jutott víztömeg nagysága szempontjából első helyen áll a Felsö-Duna az Ínn nélkül, a melynél a lefolyt víz kitett 51 km3 (köbkilométer), ezután sorakoztak az Elba 41, a Wistula 38, az Ínn 34, Dniester 28 km3-el, majd a Morva 19, Dráva 17. Száva 15, Narenta 12, Etsch és Mura 10—10, Ems és Rajna 9—9 km3 és végül a Pruth 8, Traun és Sereth 7*2— 7*2, Odera 5'6, Isanzo 4 3 km3-el. Az összes vízvidékeknek levezetett víztömege (a Felsö-Duna és Dalmatia kihagyásával) 261 km3-t adna, a mi 976 mm. átlagos csapadékmagasságnak felel meg. Egyébiránt az évi csapadékmagasság szempontjából a kis Isanzo vízvidéke áll első helyen 1857 mm.-rel s utána sorakoznak csapadékmagasság szerint a Traun 1673, Salzach 1523, Száva 1502. Ems 1485, Narenta 1452, Rajna 1372, Ínn 1319, Dráva 1094, Felsö-Duna 1009. Pruth 1002, Odera 994, Mura 911, Etsch 896, Wistula 870, Dniester 832 és Elba 788 mm. évi csapadékkal. B) Vízjárást viszonyok. Azon vízmérczeállomások száma, a melyek 1897. évben a vízállásokat észlelték 1124, de ezekben már egyes vizeknek felső vidékére eső külföldi állomások is benfoglaltatnak. A vízmércze-állomásoknak elosztását vízvidékek szerint és bel- vagy külföldi elhelyezkedésük szerint a következő oldalon levő táblázat mutatja. Az összes mérczeállomások nevét betüsoros kimutatásban tartalmazza az évkönyv 1-sö füzete — az általános rész — a mely kimutatásban meg van említve az országrész és a vízgyűjtő környék, a melybe az állomás esik, a további részletezés a vízmércze- állomásokra vonatkozólag azután föltalálható minden egyes vízgyűjtőnek külön füzetében (1—XIV.), a hol is az l-sö kimutatásban fölsoroltatnak az állomások nevei, a folyó neve, az ország, a fölállítás éve, az észlelő neve és a füzet lapszáma, a melyen ezen állomás részletes feljegyzései találhatók; a Il-ik csoportkimutatás tartalmazza a belföldi állomások napi följegyzéseit részletesen, a Ill-ik táblázatos kimutatás azt tünteti föl, hogy az egyes mérczeállomásoknál a különböző vízmagasságok mennyi ideig tartottak
