Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
96 AZ OSZTRÁK VÍZRAJZI SZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEINEK ISMERTETÉSE. Vízgyűjtő környék (v íz vidék) neve Külföldön (heleértve Magyarország és Bosznia) Belföldön Összesén I. Duna ... ... ... ... ... ... ... ... 117 * 223 340 II. Morva ... ... ... ... ... ... ... 4 147 151 III. Mura és Rába ... ... .......................... ... _ .. ... ... 1 48 49 IV. Dráva ... ... .................. ... ... ... ... .... ... *_: ; 75 75 V. Száva ... ... ... ... ... _.j ... ... ... ... ... ... — 31 31 VI. Rajna ... ... ... ... _ ... ... ... ... ... ... 28 19 47 VII. Etsch, Pó és a velenczei tengerpart vizei: Brenta, Piává — 105 105 VIII. Osztrák tengerparti vizek (Triest körül) ... .................... ... — 14 14 IX. Dalmát vizek _ ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 29 17 46 X. Elba... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... — 76 76 XI. Odera ... ... ... ... ... ... ... .................... ... ... ... 5 24 29 XII. Wistula ... 2 94 96 XIII. Dniester ............ ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 43 43 XIV. Sereth, Pruth... .................. ... ... ... ... ... — 22 22 Összesen ... ... 186 938 1124 Miután a múlt évi összes mércze állomások száma... 1021 volt, ennélfogva a szaporulat ... ... ... .................. 103 az egész évben, és pedig különválasztva a téli hónapok vízállásai (deczember, január, február) és a nyári hónapoké (márczius—november), úgyszinte e kettő összege. Némely régebbi állomásra nézve össze van állítva ugyanezen kimutatásból a megelőző hat év (1891—96.) átlaga is. Ezen kimutatás különös fontossággal bír a vizeknek hajózási, ipari és gazdasági kihasználása szempontjából. A IV. táblás kimutatás mérczeállomásonként föltünteti az ú. n. jellegzetes vízállásokat (characteris- tische wasserstände), ú. m. legmagasabb, legtovább tartó, évi közép és kiegyenlített vízállásokat (Beharrungs-Wasserstände), még pedig ez utóbbiakat a kis- és középvízre, úgyszintén ezek összehasonlítását az előző 6 évvel. Az egyes vízállások időtartamának összehasonlításánál az ú. n. vízjárási év (hydrologische Jahr), t. i. az előző év deczember 1-töl a szóban levő év november végéig terjedő idő vétetett alapul, míg a többi számításoknál és levezetéseknél a rendes naptári évre vonatkoznak. Az osztrák főbb folyók 1897. évi vízjárásának áttekintése czéljából ide mellékeljük 15 vízfolyás egy- egv állomásának vízállási grafikonját. Egy további összehasonlításra igen értékes anyagot szolgáltat azon táblázatos kimutatás, a melyben a főbb folyók 1897-ik évi mérczeállomásainak évi középvízállása összehasonlíttatik a megelőző hat évből (1891 96.) nyert középvízállások átlagával. Ezen összehasonlítás világosan föltünteti, hogy az 1897-iki igen vizes esztendő volt. Az összes osztrák folyókban a Mura és Száva kivételével — a vizeknek úgyszólván minden állomásán a hat évi átlagnál magasabb vízállások uralták ez esztendőt és a hol ettől eltérés történt, ott az mindenesetre a fenék, avagy a meder átváltozására vezethető vissza. Jégképzödés és jégjárás szempontjából az 1897-ik év nem mutat föl lényeges följegyezni valót; így pl. a Duna, Morva. Mura, Dráva, Száva, Etsch és Alsó- Elba csak éppen kisebb jégzajlásokig jutott rövid időközökben; jégállás mutatkozott az év elején az Oderán, Wistulán, a Pruthon és Dniesteren, de már február második felében eltűnt a jég mindenütt; az évvégén is csak kevés jég jelentkezett a Murán, Dráván, Etsch, Elba, Wistula, Dniester és Dnieper folyókon. A Dunára vonatkozó külön füzetből (I.) a már fentebb említetteken kívül szemelvényképen kiemelhetők még a következők: A csapacléki és hőmérsékleti viszonyok áttekintéséből különös figyelmet érdemel a július havi, a mely hónap végén jött azon nevezetes nagy esőzés, a mely a Dunán is rendkívüli árvizet okozott. A hónap elején az egész területen igen magas hőmérséklet volt nagy forrósággal, a mely zivatarkép- zödésre alkalmas volt, és helyi zivatarok előzték meg a hó közepén jelentkező nyugodtabb esőzést, a mely után ismét szórványos helyi esők vezették be a hó végén 25—31-ig tartó rendkívüli esöhullást, a melynek zöme 29. és 30-ára jutott. Az említett 6 napon belül az egész Duna vízgyűjtőjében 20—450 millimeter közötti eső esett, még pedig: 276 klm2-en 400 mm.-en felül 16,054 cc 200—400 mm.-ig 62,915 « 50—200 mm. 25,667 « 50 mm.-en alól.
