Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
Az osztrák vízrajzi szolgálat közleményeinek ismertetése az ausztriai cs. kir. vízrajzi központi hivatalnak 1897. évről szóló évkönyve alapján. (1 szövegábrával.) Az ausztriai cs. kir. vízrajzi központi hivatalnak V. évkönyve az 1897. esztendőnek csapadéki, vízjárási és hőmérsékleti viszonyait ismerteti. Az évkönyv terjedelme, alakja és beosztása általában megegyezik az előbbi évről kiadottal, csak annyiban van benne lényeges eltérés, hogy : 1. A vízállások évi középértékének és a leghosz- szabb tartamú vízállásoknak összehasonlítása 1897-ik évről nemcsak az 1896. évivel történt, hanem ez kiterjesztetett az előző 6 éves periódusra (1891—1896) is. 2. A Dunára és Morvára vonatkozólag a vízállási viszonyok általános áttekintése ki lett egészítve a nevezett folyók vízemésztésének feltüntetésével is. Az adatok összegyűjtését most is első sorban az ausztriai tartományoknak 14 pontján elhelyezett vízrajzi alosztályok, valamint egyéb bel- és külföldi tudományos intézetek és társulatok teljesítették, a melyeknek czímeit már a múlt évi ismertetésben fölsoroltuk. Az általános részt tartalmazó füzetbó’l kiemeljük a következő adatokat: A) A csapadék és léghömérsékleti viszonyok. Az 1897. évről 2615 csapadékmérö állomásnak adatai vannak összeállítva, melyekből 2378 belföldi és 237 külföldi. A múlt évihez (2587-hez) képest a csapadékész- lelö állomások száma 28 szaporulatot mutat fel. A vízgyűjtő területek terjedelmének és a csapadékmérö állomások számának összehasonlításából azt látjuk, hogy átlagban 161 □ kilométer vízgyűjtő területre esik 1 csapadékmérö állomás, tehát egyenletes eloszlás föltétele mellett circa 13 kilométer távolság volna az egyes esömérö állomások között. A hóvastagságmérö állomások száma ez év végén 984 volt és így 97 állomással szaporodott a múlt évihez képest. A csapadékmérö állomásokon már egyenlő szabályok szerint járnak el az észlelők és a műszerek meglehetősen egyenlők mindenütt, csak annyiban mutatkozik még némi csekély eltérés, hogy a csapadékmérö edények vízfogó felülete még nem mindenütt egyenlő nagy, mivel a normál méretre való átalakítás bizonyos időt igényel, továbbá hogy egyes észlelők a reggeli mérés eredményét nem az előző napi dátumra írták be, mások pedig a milliméternek hányadrészét elhanyagolták, és így a havi és évi eredményben némi hiány állott elő. Abban is volt még helyenkint eltérés, hogy némelyek a csapadékot jelző számokhoz a hóesés jelzését nem tették hozzá. Egyes — vízrajzi szempontból fontossággal biró — vízgyűjtő környékek csapadékösszegének köbméterben való kiszámítása oly módon történt, hogy az illető térképen az észlelt csapadékmagasságoknak megfelelő réteg vonalak lettek szerkesztve és az egyenlő csapadékmagassági zónák planiméterrel kiszámíttatván a megfelelő csapadékmagassággal megszoroztattak. A csapadékmérés rendszerint csak reggeli 7 órakor, a hőmérő leolvasás pedig reggeli 7 órakor, déli 1 vagy 2 órakor és esti 9 órakor történik. Ez utóbbiakból a napi hőmérséklet középértéke következő képlettel számíttatik ki: vagv К К 7£ + 2$ + 9Ü + 9ph 4 7ha+l^ + 9';4-9^ 4 A midőn a havi és évi középhömérséklet össze- hasonlíttatik a normális középértékekkel, akkor ez utóbbiak az 1850—1880. évek periódusából nyerettek. Ugyanezen éveknek alapul vétele mellett számíttatott ki a csapadékokra nézve is a normális havi és évi középérték. A csapadéki és hőmérsékleti adatok összeállításából a következő táblázatok nyújtanak tájékoztatást az 1897 év jellemzésére: A) Az 1897. évi csapadék összegének összehasonlítása a normálishoz vízgyűjtő környékek szerint csoportosítva. B) Ugyanezen év egyes hónapjainak csapadék összegei, összehasonlítva a normálissal vízgyüjtökörnyé- kek szerint. C) Az 1897. évi rendkívüli csapadékok összeállítása vízgyűjtő környékek szerint a csapadékos napoknak felsorolásával és az évi legnagyobb napi csapadéknak kiemelésével. '
