Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
AZ ESU JÁRÁSA A MAGYAR ÁLLAM TERÜLETÉN. száll le. Igen jelentős a csapadék a tengerparton, hol Fuzsinén az absolut maximum 379 mm.-t ér el. Jelentős relativ maximumok vannak a Nagy Tátrában, hol Ó-Hegy 144 mm.-rel, a Tisza fölső vidékén, hol Bradula 169 mm.-rel, Moma-Kodruban, hol Monyásza 117 mm.-rel emelkedik ki. 11. Novemberben a Kis- és Nagy-Alföld, valamint az erdélyi medencze 40—50 mm. csapadékot kap, bár igen kiterjedt részeken 40 mm.-en, sőt foltonként 30 mm.-en aluli a magasság. Az absolut minimum Pécskán 27 mm.-re sülyed. Csapadékbanlegdúsabb novemberben is a tengermelléke, hol Fuzsine 342 mm.-t kap. A többi, relatív maximumok közül kiemelkednek Ó-Hegy 104, Szinevér- Polyána 147, Monyásza 116 mm.-rel. 12. Deczember hónapban a Nagy-és Kis-Alföld általában 50 30, az erdélyi medencze 10 30 mm. csapadékot kap, bár itt is, ott is meglehetős nagy területeket találunk 30 mm.-en aluli csapadékkal. Az absolut minimum Pécskán 21 mm. A tengermellékén lé]) föl az absolut maximum, mely Fuzsinén 273 mm.-rel kulminál. A relatív maximumok közül Selmeczbánya 84 mm.-rel, Kerékhegy 112 mm.-rel, Monyásza 91 mm.-rel emelkedik ki. A csapadék havonkénti eloszlásának tanulmányozása igen fontos a mezőgazdaságra. Pl. minél egyenletesebben oszlik el a csapadék az egyes hónapokban, a rétek és kaszálók — különben egyenlő viszonyokat tételezve föl, — annál bővebb termést adnak és annál szebben diszlenek. E tekintetben pl. az erdélyi medenczeben igen kedvezőtlenek a viszonyok. A csapadék itt egyetlen maximumot mutat, míg a Dunántúl 3 4 maximumot találunk az év folyamán. Kolozsvárott a havi legnagyobb és legkisebb csapadékéi hónap csőmennyisége közötti különbség 1440/00, míg pl. Budapesten csak 79°/00; itt tehát a csapadék eloszlása sokkal egyenletesebb, mint ott. Éppen így a közmunkák végrehajtásánál szintén nagy befolyása van az eső eloszlásának. Az erdélyi részekben bizton számíthatunk a tiszta, derült, őszi napokra, míg a Dunántúl öszszel is igen bő esőzés jelentkezik, mely a munkálatokat hátráltathatja. Természetes, hogy a gyakorlati következtetések minden egyes esetben külön tanulmányt igényelnek s itt a fölhozott példákkal csak jelezni akarjuk a havi átlagok fontosságát. A földmivelésre és vízi építkezésekre azonban a csapadék átlagos értékeinél talán fontosabbak még a napi legnagyobb csapadékra és az eső gyakoriságára vonatkozó adatok. A legkisebb idő alatt lehulló legnagyobb csapadék határozza meg a hegyvidéki folyók hídn válásainak nagyságát s a földmivelésre nézve pedig a záporesök és zivatarok kiváló befolyással vannak. De e különleges esők tanulmánya kívül esik ez értekezés keretén. Különben is az eső kezdetét és végét s általában az eső sűrűségét állomásaink nem igen jegyzik föl s hiányzanak is hozzá a kellő készülékek* Csak újabb * Az eső óránkénti sebességének, intenzitásának megmérésére Hervé Mangon talált föl szellemes készüléket. E pluvioszkop jelenleg a parc-de-st.-maur-i meteorologiai állomáson van fölállítva. Leirását lásd Мзигваих: «Résumé des observations météorologiques faites par Hervé Mangon á Brécourtn czímü értekezésében (Annales du bureau central météorol ogique de France 1889). 54 időben foglalkoznak nálunk a zivatarok pontosabb megfigyelésével* De e tekintetben a tanulmányt az egész országra ki kellene terjeszteni, kiváló súlyt fektetve a jégesők járására, miként azt Francziaország- ban teszik. A jégesőnek és záporoknak különleges útjok van ** s tanulmányozásuk, megfigyelésük kiváló haszonnal jár a mezőgazdaságra. Itt csak a napi legnagyobb esőre nézve azt jegyezzük meg, hogy a 10 évi ciklus alatt sehol sem érte el a napi csapadék a 180 mm.-t és hogy 80 mm.-en fölüli csapadék már igen-igen kivételes jelenség. A legnagyobb esők általában az ország délnyugati és déli részén leggyako- riabbak és legintensivebbek s a tengerparton némelykor valóságos tropikus esők jelentkeznek. Az 1882 91 terjedő 10 évi ciklusban a kövelkezö„ 100 mm.-nél nagyobb napi csapadékok voltak: 1882 jul. 20-án Medgyesen ... ... . .. 110 mm. « 28-án Petrozsényben ... ... 123 « 1883 máj. 5-én Cameral-Moraviczán . ,. 129 « jul. 17-én Lippán 142 « nov. 9-én Fiúméban ... ... . 174 (C 1884 aug. 27-én Cameral-Moraviczán... 114 « aug. 28-án Fiúméban 129 cc okt. 23-án Herkulesfürdön... 136 cc okt. 23-án Orsován... ... ... .. . 119 cc 1885 nov. 2-án Fiúméban .................. 109 cc 1880 jun. 20-án Muraszombaton ... . .. 118 (C szept. 23-án Csáktornyán 155 « szept. 27-én Muraszombaton ... 157 cc 1887 okt 10-én Fuzsinén ... ... ... 109 CC 1888 márcz. 17-én Fuzsinén ... ... . .. 132 '/ okt. 4-én Fuzsinén ... ... ... 103 cc 1889 okt. 20-án Fiúméban ... ... .. 140 (C 1890 okt. 29-én Gospicon ... ... ... 101 « nov. 24-én Monyászán ........... .. .. 123 cc 1891 jun. 3-án Rimaszombaton 109 cc okt. 20-án Fiúméban ... ... _ . 106 cc Természetes, hogy e 10 évi cziklus korántsem foglalja magában az eddigi legnagyobb csapadékot s főként a tengerparton a felsoroltaknál jelentékenyebb esők is voltak. A záporesökön kívül főként az eső gyakorisága,, vagyis az évenkénti csapadékos napok száma befolyásolja a mezőgazdaságot. Minálunk azonban az esős napok száma az egyes vidékeken nem mutat föl oly különbségeket, mint pl. Francziaországban. Itt az észak- nyugati partvidék ködös, nedves, óczeáni klimáju és Daubrée megjegyzi, hogy bár Brest és Rouen általánosan ismeretesek nedvességükről, a csapadék évi összege mégis alig éri el a Francziaország területére egyenletesen elosztva gondolt eső középértékét; másrészről az eső igen ritka a Földközi Tenger melletti franczia partokon; a Provence az esőre és az esős napok számára nézve absolut minimumot képez s * Hegyfoky: A zivatarokról. (Értekezések a természettudományok köréből. 1889.) A meteorologiai intézet újabban zivatar jelző állomás hálózatot létesített. ** Durand-Gréville : «Les gréles et les orages» (Annales du bureau central météorologique de France. 1892).
